Ki szeret egyedül csavarogni és miért?

Sok minden.

- Elsősorban az, hogy ismert emberi zajforrásokat kapcsol ki az ember az életéből, és jobban meg tud figyelni egyéb tényezőket (bolt készlete, más emberek magatartása, madarak hangja stb.)

- A beszéden túl az egyéb non-verbális kommunikációs elemek számát is csökkenteni lehet ezzel, azaz az ember felszabadultabb tud lenni.

- Mélyebb szellemi munka (de néha testi is) általában a magányban születik, nem véletlen, hogy a nagy tudósok sokat voltak egyedül. Valamilyen témakörnek (legyen az akár a holnapi szerződés megkötése előtti vita, egy előadás, vagy egy kutatás eltervezése) szisztematikus feldolgozása szociális interakciók között alacsonyabb hatásfokkal végezhető.

- Ugyanez igaz lehet filozófiai / vallási meditációra is.

- Nem kell figyelembe venni az erre az időre tervezett cselekmény(ek) kivitelezése során mások módosító indítványait (azaz pl. a másik már unja az a boltot, tovább akar menni stb.)

Azaz röviden: szabadság.

(Mondjuk a társfüggőkre a fentiek csak korlátozottan igazak.)

En. Azert mert nincsen kivel lognom es ha moziba akarok menni vagy ruhat venni, kajalni, stb... Akkor nem tart vissza a tarsasag hianya.

Seta meg enido szamomra. Sportolaskent tekintek ra (edzes mellett), mert hozzajarul az egeszsegemhez. Nem kell hozza tarsasag, mert magamert csinalom.

Néha jó egyedül kirakatot nézegetni, vagy cipőt próbálgatni, kirakodóvásárban nézelődni. Sokszor megtettem. Barát, vagy családtag nélkül.

De: Amikor elmentem egy fesztiválra egyedül, és mindenki párban, vagy baráti társaságban volt, elszorult a szívem, nagyon rosszul éreztem magam, irigykedtem másokra. Nem is mentem többször.

Szóval nálam kettős a dolog...