Aki antiszoc, gyakran miért a világra haragszik azért hogy ő nem tud beilleszkedni a társadalomba?

Ahogy mondtad, ez nem minden esetben igaz. Van olyan antiszoc személy aki belátja hogy ő nem bír beilleszkedni és kész. Viszont aki a társadalomra haragszik emiatt, annak nincs önértékelése, és jellemzően m

hibát másra hárítana. De ez nem csak az antiszociálisok között van hanem minden területen.

Az ismerősöd pedig szerintem részben jogos, hiszen kevés pénzből él, de ezért nem a jómódúakra kellene haragudnia, azok nem tehetnek róla. Itt szintén az önértékeléssel lehet baj na meg az önzőséggel, ha olyasfajta "ha megdöglött a tehenem hát dögöljön meg a másiké is" logikát követ.

Én nem akarom megtalálni a társaságom, mert szeretem a magányt. Régebben voltak haverjaim, de világéletemben utáltam kimozdulni a komfortzónámból, ezért aztán elmaradoztak. Nekem a rémálom az, amikor valaki felhív azzal, hogy na most menjünk ide-oda csavarogni hajnalig. Mindig ez volt.

Inkább ülök otthon, foglalkozom a hobbijaimmal és tervezem a kis projektjeimet. Épp elég a munkahelyi érintkezés.

Azt pedig végképp az egyénnek joga eldönteni, hogy miként tekint a többi emberre és a világra.

Nem utálok senkit, egyszerűen csak végtelenül fárasztónak tartom a sokszor érdekeken alapuló szociális kapcsolatok fenntartását, ami túl sok értékes időt emészt fel.

Viszont van párom, aki ilyennek fogad el. Ironikus módon ő az egyik legszociálisabb ember, akit ismerek, mégis működik a kapcsolatunk.

Szerintem ez nem antiszoc. Én antiszoc vagyok, de senkit nem hibáztatok ezért. Én nem akarok a társaság része lenni, mert fárasztanak az emberek és többségét hülyének tartom, de ezért nem ostorozok senkit. Még magamat sem. A társadalom valszeg befogadna, csak én vonom ki magam a társasági események alól.

Ismerőseid meg csak rinyálnak

Az antiszociális nem egyenlő az aszociálissal.

Egy rokkant ember meg nagyon nagyon ritkán antiszociális.

És igen,joggal dühös a világra.

Vagy te mit éreznél,ha önhibádon kívül nem tudnál emberhez méltó életet élni?

Igen is,vannak olyan országok,ahol rendesebben bánnak az elesettekkel.

Ja,és,hogy most egészséges vagy,nem garancia,hogy mindig az leszel,és ha nem vagy nagyon gazdag,nincsenek több tízmillióid,százmillióid,akkor nem tudod magad bebiztosítani egy életre,ugyanis munkából ennyit megtakarítani lehetetlen.

Én rendszeresen megkapom, hogy antiszoc vagyok. Pedig vannak barátaim, van férjem. Simán csak nem vagyok közvetlen, sem barátkozós én nem állok le jópofizni mindenkivel.

A munkahelyemen is megkaptam, amiért munka után nem mentem el iszogatni a kollégákkal. De könyörgöm, heti 7 napból 5-öt együtt vagyunk, miért kellene még őket bámulnom munka után is? Jóban vagyunk, de nem a barátaim, csak a kollégáim. Ezért lettem én antiszoc. :D

#9

Szörnyű,hogy egyeseknek annyira nincs élete,hogy még munka után is a kollégákkal iszogatnak.

Ennél már csak az rosszabb,aki még csapatépítőt akar szervezni.

Könyörgöm,vegyenek otthonra egy kutyát vagy macskát,és lesz mit csinálniuk:D