Vannak itt olyanok, akik okosak, illetve "normálisak", de nem úgy alakult az életük, ahogy tervezték, és magukra maradtak?

Nem csak én mondom ezt magamra, mindenki más is. De! Elváltam, egyedül maradtam a lányommal. Egyedülálló anyaként aztán mindenféle döntést kellett hoznom. Az egyik az volt hogy nem teszem ki a lányomat annak hogy mindig más pasi van képben, tehát nem randiztam. Az igazit,akivel együtt öregedhetek meg hiába vártam, akárhányszor próbálkoztam társkeresőn elvált anyaként, a kalandkereső, nős, 15 évvel fiatalabb pasik rám repültek simán, potenciális partner nem akadt.

Szóval maradtam egyedül. Most 44 vagyok, mivel sokat szomorkodtam egyedül, meg is híztam kissé. Néha lefogyok, aztán megint felszedem, mert áh, az egyetlen örömöm az életben a szénhidrát. Minden ismerősöm szerint szép arcú, kedves, bájos nő vagyok, ráadásul intelligens és humoros is. Ők nem értik, miért vagyok egyedül. Én tudom. Ez van, nem mindenkinek jut második esély. Nem hibáztatok senkit amúgy.

ez az okosság azért elég relatív.

de ha az önmegvalósítást okosságnak vesszük, akkor szerintem nevezhető jó eredménynek, hogy vállalkozóként 32 éves koromra összehoztam egy nagy lakást, szép autót, külföldi nyaralásokat stb egész vállalható életszínvonalat.

aztán 42 éves koromban jött a bukás.

súlyos baleset ért.

a felépülésemre elment minden megtakarításom és miközben én a felépülésemen ügyködtem, addig a feleségem elhagyott és vitte a gyerekemet is.

de felépültem és újult erővel tértem vissza a vállalkozásomhoz, erre rá 2 hónapra jött a covid meg a maradj otthon kampány és abba kellett hagynom és félig lebénulva el kellett mennem alkalmazottnak, hogy ne haljak éhen meg fizetni tudjam a rezsit.

vagyis anyagilag lenullázva, testileg sérülten kellett egy új életbe vágnom.

de a sérülésem helyrejött, viszont ilyen alkalmazotti fizuból meg nem igazán telik 1-2 millás ügyvédre, hogy meg tudjam indítani a gyermekelhelyezési pert és minden a régi lehessen.

vagyis életemben először komoly anyagi korlátaim lettek.

és míg régen sokszor igen okosnak éreztem magam, hogy mindent össze tudok hozni, minden kívánságomat meg tudtam valósítani...a jelen helyzetet viszont nem tudom megoldani pénz nélkül, ami meg nincs.

és mivel nincs és szerezni sem tudok, logikus, hogy buta vagyok/lettem.