Én miért csak egy munkaeszköz vagyok a nőknek?Miért úgy tekintenek rám mint a burkoló a csemperagasztóra?

" 12/14 ....10 ha én eladó lennék és bejönne hozzám egy velem egyidős lány engem bizony érdekelne,meg akarnám ismerni."

1: Miért nem mész eladonak?

2: Ha nem egyidös akkor miért nem akarnád megismerni? Miért kivételezel a saját korosztályoddal? Ök már nem is emberek a számodra?

3: A sok blabla helyett miért nem irod egyszerüen, hogy nagyon kanos vagy?

#9

Én is reménykedtem ebben, hogy egy üzletben vagy egy egyszerű életszituációban megtalálom a párom, de erre nagyon kicsi az esély. Baromi visszahúzódó voltam. 15 éves korom előtt kb féltem a lányoktól, szólni sem mertem hozzájuk.

Egy ismerősöm biztatott, hogy menjünk el szórakozóhelyekre és szólítsunk le random lányokat. Először rohadtul be voltam tojva, mert zéró önbizalmam volt, de erőt vettem magamon és odamentem lányokhoz. Baromi sok kínos szituáció volt, sokszor csak 2-3 mondatot tudtam velük beszélni aztán nagy kínos csend, de újra próbálkoztam.

Igazából nem lett belőlem egy nagy casanova, nem is volt sok barátnőm, de a sok elutasítás után már baromi könnyen elviselem, ha visszautasítanak és simán oda merek menni lányokhoz.

Kb 10/1 , ha szobaállt velem 3 mondatnál hoszabban, de a 9 elutasítás simán megéri , azért a jó érzésért, hogy az az 1 érdekes embernek talált.

Így tudod megedzeni magad mentálisan szerintem megpróbálhatnád, ha vannak haverjaid, akikkel el tudsz menni szórakozóhelyre ismerkedni menj.