Ha családodban is magányos vagy?

Szüleimmel élek és két bátyám van. Nem szorongok tőle, de nem érzem magam velük sehogysem. Hiába vagyunk egy családban, én más közösségekben jártam, országban más helyekre utaztam fiatalon, nem ugyanabban a faluban éltem, mint ők. Más személyiségem lett, és túlnőttem azokon, amiken ők nem tudtak, ezért nem értenek meg, ítélkeznek, és én sem szívesen töltöm velük az időt. De már akkor is így volt, amikor velük voltam. Nem kedveltem őket, és nem akartam alkalmazkodni a nárcisztikus személyiségükhöz, nem voltam szubmisszív. A fura, hogy a két bátyám is ugyanazokat élte át kb. de mégsem változtak meg olyan radikálisan, mint én. Én vagyok a fekete bárány.

Ez még talán rosszabb, mint ha egyedül élnél. Vannak emberek, akik nem illenek össze annak ellenére, hogy családtagok. Én kifogtam. A szüleim rossz házasságát "sikerült" tovább vinnem az enyémben.