Nem találom önmagam?

Mindig az volt, hogy minden embernel mashogy viselkedtem, a masik emberhez hasonlo lett a szemelyisegem amikor beszeltem vele, alkalmazkodtam. Gondolom meg akartam neki felelni. Nem azt mondom, hogy ezt eddig nem vettem eszre de nem zavart nagyon. Most 16/f vagyok es nagyon zavar ez a dolog. Ugy erzem hogy nincs szemelyisegem. Ezt nem ugy ertem hogy annyira alkalmazkodom masokhoz h olyan zenet hallgatok mint ő, van sajat stilusom meg minden csak egyszeruen minden baratomnal mas vagyok es az o szemelyisege tukrozodik a beszelgetesekben pl olyan temakrol beszelunk amikrol o beszelne en nem nagyon hozok fel temakat pedig probalkozok de benazok meg minden es ha pl az adott ember szereti a fekete humort akkor en is tobbet hasznalok meg akkor is ha magamtol nem tennem. Vagy ha kedves akkor en is viszonylag az vagyok de ha csunyan beszel en is tobbet karomkodok. Volt olyan amikor jatszottam az egyik baratommal es bejott a jatekba egy masik tarsasagbol egy baratom es olyan kinosan ereztem magam mert mindkettonel mashogy szoktam viselkedni. Olyan mintha nem lenne olyan hogy ÉN. Es ilyenkor lehetne mondani h legyel onmagad es en lennek is de nem tudom hogy az milyen. Nem tudom hogy milyen vagyok en. Tehat elegge megfelelesi kenyszernek tunik nekem. E miatt nagyon depresszios lettem foleg igy karanten alatt. De nem is csak ezert hanem mert elegge tarsasagi lenynek tartom magam de kb mar egy honapja itthon ulok tok egyedul. Es senki nem nagyon hivott el. Elozo honapban elmentem par osztamytarsammal bulizni de azota semmi. Szoval ha valaki tudna segiteni ebben meg hogy hogyan lehetnek kommunikativabb kicsit ez igy nyomaszto h itt van a fejemben h lehet azert nem keres senki mert ok is erzik valamennyire hogy mintha nem lenne szememyisegem ezert nem hivnak de ez bonyolult elmondani minden baratommal a kapcsolatom szoval mindegy. Koszonom ha valaki segit.