3 év aktív munka után nem találom önmagam, te voltál már így?

Nekem az edzés rendbe tette a szükségleteimet, meg a hegyi kerékpár, bár mocskosul nem egy olcsó hobbi, de neked ott a barkácsolás.

Prostizni menj el. Nem nagy durranás, felesleges sokat gondolkodni rajta, ha erre van szükség.

A szabit meg vedd ki és húzz el valahova utószezonban. Most úgyis olcsóbb lesz.

Munkatársakkal lehet tartani a kapcsolatot. 2-3 havonta elmentek sörözni és dumálni, FB-cset, telefon létezik.

Ha nyomorúságos a munka, tönkre teszi a lelked és 5 év múlva ugyan ott leszel, ami változni fog, hogy ami eddig nyomorúságos volt, az felerősödik és ami eddig benned jó volt, az teljesen ki fog halni.

Jó fej munkatársak vannak máshol is. Magadnak tartozol annyival, hogy nem hagyod kiégetni az elmédet.

Igen, hasonló a szitu itt is. Van egy telefonos naplóm, amibe néha leírom mik történnek velem, mik a gondolataim. Pontosan egy éve éppen ugyanezeket csináltam, mint most, ugyanott. Én amúgy sokat váltogatom a munkahelyemet, meg az albérletemet, évente el szoktam költözni máshova, mindig kényszer miatt. Mindig is negatív dolognak tartottam, mindig azt akartam, hogy letelepedni valahol végleg, de közbejöttek dolgok, ami mozgásra kényszerít.

Most viszont már lassan 2 éve ugyanott lakom, és ugyanazt a raktáros melót nyomom, semmi változás nem történik. Ráébredtem a napló miatt, hogy a változás olykor nagyon is jó, fõleg ha nem jutsz egyrõl a kettõre. Holnap elkezdek új albérlet után nézni, és megint továbblépek, még ebben az évben. Ezt javaslom neked is.

Ja prostihoz meg ne nyúlj 🤢