Mit tegyek, ha nincs senkim és nem kellek senkinek se?

Középiskolában volt egy ilyen félelmem nekem is, hogy egy idő után már túl késő lesz, mert mindenkinek van már barátnője, és ha nincs tapasztalatom, akkor idővel ez elég nagy hátrány lesz. Őrjítő, ha úgy érzi az ember, hogy lemarad az életről. Szerencsére nem így történt, csak nyitottnak kellett lennem, és a véletlennek köszönhetően meg is ismerkedtem nem olyan sokára egy lánnyal, és utána be is láttam, hogy nem olyan nehéz ez, csak esélyt kell annak adni, hogy bárhol és bármikor összehozhat a sors valakivel, és csak észre kell venned a lehetőséget valakiben.

Hány éves vagy egyébként, mitől érzed úgy, hogy nem kellenél másnak?

Úgy látom az ék válaszom se tetszett, pedig én is csak az igazságoz írtam le lenézés nélkül. Azon gondolkozz te mit akarsz, nem pedig, hogy mások lúzernek gondolnak-e vagy sem.

A másik meg, hogy neked is nyitni kell. Elhiszem, hogy nem 100%-ig te vagy a hibás, hogy nem írnak neked, de ettől még neked is nyitni kell. Ha kiszeded a gerendát a szemedből, akkor láthatod csak meg a másik szemében a szálkát. Ha változtatsz a hozzáállásodon, akkor lehet lesznek fiú jelentkezők is az osztályodból. Tudom, hogy valaki eredendően kap elismerést, dehát ez van.

A harmadik, hogy így tényleg nem ír senki, ha megtiltod nekik. Hidd el, ha nem tiltottad volna meg nekik, akkor már jönnének a privátok ezerrel, még akkor is ha egy csúnyának gondolt képet raktál volna ki magadról.