Életmód változtatás nálatok járt magánnyal/ esetleg sok egyedülléttel?

Nem tudom mennyire fogadod szívesen a válaszom, mert nem pont ez. De ételfüggő voltam, túlevő, zugevő. Önbizalomhiánnyal járt , ami a begubózást hozta magával. Nem nagyon voltak barátaim, jó ismeretségeim.

Amikor véget vetettem ennek, fogyni is kezdtem, több lett az önbizalmam, magával hozta az embereket is az életembe. Most jelenleg az a gondom, hogy nemnagyon tudok köztük érvényesülni, próbálok beilleszkedni, ami régen nem volt rám jellemző.

Én például olyan életmódott változtattam hogy ritkán vagyok ott mert mindig úton vagyok munka miatt így kb egyedül vagyok igaz azért a szülőket és sógorékat meg látogatom de ez szerintem nem lesz jó hosszú távon.

Ugyan úgy sok csoki eszem de nem hízok.

El szeretném én is érni azt amit te,életmódot váltani, be fejezni ezt az egészet,edzeni, barátok,kapcsolat és boldogságérzetet.

Egy betegség miatt nem ihatok sok alkoholt. Van, hogy érzem a dolgot és nem is akarok inni. Ezt néhányan elsőre furcsán kezelték, merthát' bulikban és hasonló helyzetekben inni kell, de hamar megszokták és nem lett belőle probléma vagy elidegenedés.

Viszont, amikor nekiálltam kicsit egészségesebben enni, akkor furcsa helyzet alakult ki. Az otthoniak problémáztak, hogy miért nem eszek mindent, tukmálták volna rám a dolgokat. Megmondtam, hogy az én részemre ne vegyenek kajákat, én elintézem a dolgot. Évekig vettek nekem dolgokat és szólogattak be, hogy miattam kell kidobni, mert megromlottak...

#4

Ugyanez, epilepszia miatt nem ihatok, magát a betegséget szégyellem, és tudom is, mekkora megbélyegzéssel jár, éppen ezért nem igazán járok bulikba...

Már ezen az oldalon is kifejtették, hogy az absztinens emberek furcsák, illetve egy házibuli csak egy kisiskolás pizsamaparti, ha nincs pia. Sajnos sokan így gondolják.

Egy régi ismerősöm tud a betegségemről a családon kívül.

És igen, tünetmentes vagyok.