Hogy lehet, hogy még így is félek az öngyilkosságtól?

Azért ez egy erős segélykiáltás, dúrva az aki még ilyenkor bíztatják is.

Jelenleg ki kell bírnod utána pedig megoldást kell találnod a helyzetedet. Arra nehéz válaszolni, hogy mi lenne a jó megoldás mivel ahhoz keveset tudunk arról mi is vezetett ehhez a végkifejlethez.

Élni akarsz,csak nem így.

A cigivel kapcsolatban van egy jó hírem,nem kell "lemondanod" róla.Nem téríteni akarok,de a neten megtalálod Allen Carr könyvét pdf-ben,olvasd el,meg fogod érteni,miről beszélek.

Ezt a kérdést nem a Szilágyi István fia tette fel????

Vagy csak véletlen egybeesés lenne a dátumok között?

Ez az "aki tényleg öngyilkos akar lenni, az nem beszél róla" a legsúlyosabb önigazolós állítás, ami egészen biztosan került már jópár emberéletbe. Hogy a szakadék szélén álló utolsó segélykiáltását ezzel bagatellizálja el a környezete, csak hogy ne kelljen foglalkoznia vele. De az olyan "hasznos" közhelyek se jelentenek sokkal nagyobb segítséget, hogy "találj célokat, hobbit, sportolj, értékes vagy" stb. A kilátástalanság és reményvesztettség nem az az élethelyzet, ahol az ember egy reggel belenéz a tükörbe és rájön, hogy ő értékes és mától hobbikertész lesz.

Az, hogy ki miért (nem) teszi meg, nagyon sok mindentől függ. Leginkább attól, hogy mit hoz a családból az illető. Milyen megküzdési stratégiákat, milyen világlátást, milyen érzelmi intelligenciát. Van, akinek olyan szinten elönti az agyát a depresszió vagy valamilyen súlyos mentális probléma, hogy az agyában zajló kémiai folyamatok rángatják dróton.

De a döntés elsősorban az embertől magától függ, nem pedig külső körülményektől, nyomortól, szerencsétlenségektől. Mert azt a kérdést is felteheted, hogy és miért nem lesz öngyilkos valaki jóval többtől? Hiszen nagyon sok olyan ember van, akinek a sorsa a tiednél jóval nehezebb, jóval hátrányosabb, és mégis küzd és él és el se gondolkodik öngyilkosságon.

Dédanyám két kezével művelte a földet, túlélte a világháborút, elveszítette a férjét, két fiát, súlyos járványt élt át, aztán mindenüket elvették és a rendszer ellenségeinek kiáltották ki, majd ő is viszonylag fiatalon meghalt. Ennek ellenére azzal biztatta a gyerekeit, hogy roppant nehéz az élet, de megéri...

Hogy Te miért "félsz" megtenni? Lehet, hogy valahol mélyen tudod, hogy meg tudsz vele küzdeni. Lehet, hogy vannak tapasztalataid, amikor korábban is így érezted magad, de aztán jobbra fordult. Lehet, hogy alapvetően egy kreatív ember vagy, aki először mindent kipróbál és úgy érzed, hogy ebben a kérdésben még nem próbáltál ki mindent. Vagy egyszerűen csak kíváncsi vagy, mi jöhet még. Vagy konkrétan az taszít, hogy több száz ember életébe szólj bele azáltal, hogy egy vonattal gázoltatod el magad, arról már nem is beszélve, milyen érzés lehet a vezetőnek, hogy feltrancsírozott egy embert. De az is lehet, hogy nem akarod kitenni a szüleidet annak, hogy elveszítsék a gyermeküket, mert bele tudod élni magad az ő helyükbe és tudod, hogy ha van borzalmasabb dolog egy szülő számára egy gyermek elveszítésénél, akkor az az, ha a gyerek dobja el az életét. Ez ugyanis nemcsak egy veszteség, hanem maga a tökéletes kudarc és nehéz megszabadulni az önvádtól, hogy nem tudtál segíteni a családtagodnak, vagy esetleg észre se vetted, hogy hajszálon függ az élete. Ez általában úgy fest a másik irányból, hogy megy az élet úgy, mint máskor, elköszöntök reggel, talán pont haragszol rá, talán unod már a fejét, puffogsz magadban, hogy milyen hülye, aztán telik az idő, jön a délután, az este, nem veszi fel a telefonját, majd becsönget valaki, gyanútlanul ajtót nyitsz és két rendőr áll előtted, és az arcukról leolvasod már az első szó előtt... Ha valami, akkor ez az a tapasztalat, amit ember nem kíván az ellenségének se.

Ennyit a kérdésedhez, de még egy széljegyzet, bár nem kérdezted: sokkal jobban használod a magyar nyelvtant, mint sok érettségivel, sőt (bármilyen ciki, de) diplomával bíró ember. Ha ragaszkodsz ahhoz a teóriához, hogy a 8 általános lenne az akadály, akkor megnyugtatlak, hogy érettségit esti tagozaton már egy év alatt is szerezhetsz és az íráskészséged alapján nehéz elképzelnem, hogy gondot okozna. A kérdésfeltevésed is gondolkodási készségről árulkodik, és szerintem azért sem "mered" megtenni, mert az agyad egész egyszerűen "átlát rajtad" és nem tudod átverni azzal, hogy megpróbálod drámaibban beállítani a dolgokat. Igen, sok helyen a papírt nézik egy állásajánlat betöltésénél, de sok helyen meg nem. Igen, sokan veszítették el a munkájukat mostanában, de pont ezért sokan kezdtek szervezkedni, összefogni, közösségi oldalakon csoportokat alakítani, ahol segítenek egymásnak akár információval, akár sok egyéb módon. Szerintem te sejted, hogy még nem mozgattál meg mindent és az intelligenciád azt súgja neked, hogy méltóságán aluli lenne ilyen "kilóg a lóláb" érvekkel megszökni. Mert ott van benned a potenciál és az igény is arra, hogy más megoldást találj.