Van itt olyan aki teljesen egyedül építette fel az életét?
És most nem olyanokra vagyok kíváncsi, hogy "igen egyedül építettem fel, de közben a háttérben ott volt minimum testvér vagy nagyneni,ha már szülő nem is" - mert nekem senkim sincs.
Teljesen egyedül vagyok és úgy érzem támogatás nélkül így egyedül nem fogom semmire vinni és túl nehéznek tűnik minden..
Szeretnék tanulni tovább, egyetemre menni, de nemtudok mellette dolgozni is, viszont nem akarok életem végéig egy boltban dolgozni és emeszteni magam, hogy nekem nem jutott több.
Az az álmom, hogy kórházban dolgozzak mint ápoló és kimenni Nemetorszagba..
De egyedül foggalmam sincs, hogy fog menni illetve lehet őrültség az egész és nevetséges vagyok. Mások azt mondják ennek hallattan, hogy túl sokat akarok a helyzetemhez képest és adjak lejjebb, mert bele fogok pusztulni és kicsinalom magam. Szerintük mondjak le róla, mert bolondság és lehetetlen ezt egyedül elerni, már csak a magány miatt is..
Lelkileg sem vagyok jól már nagyon régóta, mert megviselt sok minden ami történt, amit nem részletezek. A lényeg, hogy valahogy fel akarom építeni az életem, de nincs erőm hozzá, hogy elerjem, amit szeretnék.
Van itt aki egyedül megteremtett mindent magának?
Lehet ha még lelkileg erős lennék, akkor még menne is, de így..
A laptopomon van egy link, amit ha hazaerek, elkuldok neked.
Nemetorszagi apolonokepzes munkaval.
Es en egyedul vagyok Angliaban 14 eve, esti egyetemre jarok jelenleg, onerobol.
Plusz van egy kis berelt lakasom is.
Le a kalappal az elsőnek és a harmadiknak is!! Minden elismerésem. Én 3 éve élek egyedül Pesten.. Albérletet fizetek én is, mellette munka, gimit estin csinálom.
3# rendben köszi, várom a leveled! :)
Gimi után elvégeztem egy grafikus OKJ-t, amiben egy percet sem dolgoztam végül. Ez volt az utolsó pont, ahol támogatást kaptam anyagilag (lelkileg soha nem is kaptam). 3 évvel később elkezdtem egy egyetemet műszaki karon, de az egyik alap tantárgy annyira nem akart menni, hogy 5 félév után úgy döntöttem, a vizsgákat sem veszem fel és passzívra rakatom magam, két passzív után pedig úgyis megszűnik a jogviszonyom. Egyetemhez semmilyen anyagi támogatást nem kaptam, ekkorra meghalt anyám is, diákhitelből, méltányossági alapon megkapott árvaságiból és a minimális összegű szoc. ösztöndíjból éltem. Mikor úgy döntöttem, nem folytatom, állásközvetítő cégek után néztem. Volt egy lekötött számlán 300k Ft - anyám nagybátyja rakott félre ennyit fejenként nekem és a testvéreimnek a temetés után. A tesóim számlájáról szép lassan felélték a pénzt, én ezt nem akartam megvárni. Ebből a pénzből kifizettem a munkaközvetítőt, a repjegyet, váltottam fontot és koliból való kiköltözés után nagyjából 3 héttel kimentem Angliába. Két évig voltam kint, a szállást (szobát) biztosították havi kb. 180 fontért, a semmi közepén nem volt kísértés ide-oda mászkálni és nem is hiányzott őszintén szólva, minden, amire szükségem lehetett, házhoz szállítással jött. Két év alatt megvettem mindent amire épp fájt a fogam, és összeszedtem azt a pénzt is, amiből ki tudom fizetni a diákhitelt és a félbehagyott egyetem miatt fizetendő összeget is.
Azóta párkapcsolat miatt visszaköltöztem, megvan mindenünk, kivéve egy saját lakást és autót (szüleinél lakunk, több generációs házban), ezek elérése már közös célunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!