Mindig múltbeli kellemetlen dolgokon gondolkodom, mit tegyek? (bővebben lent)

Egész életemet jellemezte, hogy mindig mások vélt vagy valós elképzelései alapján értékeltem magam, hangulatomra ez volt hatással. sose tudtam társaságban felszabadultan nevetni-beszélgetni, mert attól tartottam: "hibázom és akkor jajjj valaki megharagszik rám", "mit fognak rólam mondani-gondolni" stb...

Közel vagyok a negyvenhez. Mindig, állandóan, múltban történt kellemetlen szituációk emlékeire gondolok, álmaimban is ezek jönnek vissza. Nyilvános megszégyenítések, megalázások kínzó, nyomasztó emlékei (és bele is élem magam az érzésekbe újra és újra), vagy esetleg olyan emlékek is előjönnek, amikor én hibáztam mással, másokkal szemben és mondtam olyat, amit nem kellett volna...

A figyelmet elterelni nem tudom, maximum ideig-óráig, mindfulness sem segít. Olyan, mintha nem lenne jövőm csak a múlt, mert az, hogy a múlttal foglalkozom rendszeresen, érzelmileg a múltban tart...

Pszichológusok nem tudtak segíteni. Nem jó, nem élvezem, hogy mindig újra-újra előjönnek, visszaidéződnek a múltbeli különféle kellemetlen, kínzó emlékek. Ennek kapcsán pedig a jelenben lévő aggodalmak erősödnek fel: "nehogy megint hibázzak, vagy mások rosszat mondjanak, mert akkor a jelenbeli emlék is kínzó múltbéli emlékké válik" - egy újabb fájdalmas emlékké.

Elég jó a memóriám, 3 éves koromig vissza tudok menni ilyen szituációkat illetően. Iskolásként évekig tartó megalázásban volt részem, rendszeresen, nyilvános kigúnyolásban, stb, biztos ez is ráerősített eme viselkedésre.

Mit lehetne tenni? Figyelem "tudatos elterelése" is csak ideig-óráig megy aztán folytatódik minden tovább.