Mit ér a siker, ha nem lehetek igazán boldog? 23/F

A felejthetetlen csaj lehetett az első.

És ha rosszul végződött, örökre vérző seb lesz a sziveden. 24f

Nézd meg az előtted nagy és sikeres karriert befutó embereket. Többségüknek katasztrofális volt a szerelmi élete.

Ezért mondják, hogy aki sikeres az üzletben, az nem sikeres a szerelemben. Választani kell.. mind a 2 teljes embert kíván és 1 seggel nem lehet 2 lovat megülni.

Na abbahagyom a közmondások durrogtatását :)

Amúgy a siker igen is sokat ér. Boldogan sírnék egy lambo ülését.

illetve mivel fiatal vagy..35 évesen már elég magas karriered lehet, onnanstól kezdve visszavehetsz és fordíthatod az energiáidat a kapcsolatodra. Ez is egy járható út.

A siker a teljesitmeny orientalt embereknek fontos.

A kapcsolatorientalt emberek mashogy ertekelik az eletuket, mert inkabb a szivukkel "dolgoznak".

Vedd le a mult emlekeirol a veszteseget es orulj h megtortent. Tanulj belole s lepj tovabb. Ne ragaszkodj, mert a ragaszkodas szenvedest okozz. Elj a jelenben s lasd h vegtelen lehetoseg all elotted. Csak rajtad mulik es mindegy h introvert vagy extrovert vagy.

Az elottunk levo akadalyok lehetosegek az ujabb dolgok tanulasara, a belso fejlodesre.

Ha te 23 évesen arról sírsz, hogy nem lehetsz igazán boldog, akkor nem is leszel sokáig sikeres sem. Mindenhez idő kell, a valódi, mély belső tartalmak kialakulásához pedig sokszor sok.

Talán az a fájdalmad tárgya, hogy nem tudsz elfelejteni egy korai szerelmet? Próbáld meg. Van jobb, lesz jobb. Vagy jön az osztálytalálkozó, ahol fel kéne mutogatni a siker mellé a jegygyűrűt is meg az asszonyt is oda kéne pendertíeni melléd, a gyerekeiddel, hogy te legyél a nagyon ász a valahai gimis haverok közül? Ugye, nem?

Ha nem, akkor semmi okod a panaszra. Fiatal vagy és előtted az élet. Ezt lásd. Rengeteg lehetőséged van - és ez sokszor csak idősebb korban látszik igazán, hogy mennyire megfizethetetlen és visszahozhatatlan. Kivált annak, akiknek soha nem is volt lehetősége (önhibáján kívül).

Valamint vannak emberek, akik csak nagyon hosszú út után találják meg önmagukat, a hozzájuk passzoló embert és a boldogságot.

A közmomndás pedig pontosan ez: "aki a kártyában szerecsés, az szerencsétlen a szerelemben". Az üzletnek ehhez semmi köze.

"Hiába, ez nekem nem adatott meg."

Különböző háttérrel indulunk. Valakinek az se adatott meg gyerekkorában, hogy lámpafény mellett írhassa a leckéjét egy fűtött szobában. Valakinek meg tárgyanként külön korrepetáló tanára van. Meg persze létezik sok variáció a kettő között, ez a skála két széle.

Ugyanez igaz az érzelmi háttérre is: valakinek nemtörődöm vagy alkoholista szülei vannak, valakinek meg pszichológiából teljesen up-to-date az anyukája vagy az apukája, jól ki tudják fejezni a szülei őfelé, hogy ő fontos nekik, és őrá is átragad ebből a tudásból, kevés lelki teherrel, jó önismerettel indul az életnek. És itt is létezik sok variáció a kettő között.

Ezen kívül még vannak a genetikai adottságok, ahol szintén felvázolhatnám a két végletet, és ott is sok variáció van a kettő között. Még nagyon sok felé lehet bontani, mindenféle részképességből különböző szintet "hozol magaddal" a "hátizsákodban", mikor felnőtt leszel.

Hajlamos az ember arra, hogy ha neki valamelyik területen nem túl jó lap jutott, akkor rosszul érezze magát emiatt, és irigy legyen másokra, akik jobb lapot húztak. Arra nemigen gondol, hogy esetleg akire irigy, az lehet, hogy pont egy másik területért irigy őrá (pl. mit ér a jó párkapcsolat, ha a súlyos anyagi nehézségek miatt felbomlik).

A helyes megoldás az, hogy fejleszted magad azokon a területeken, amik fontosak lennének a számodra, de nem vagy elég jó belőlük. Szóval olvass el legalább öt önismereti és párkapcsolati könyvet, és utána panaszkodj, hogy nem vagy elég jó a párkeresésben. De először tegyél erőfeszítést.

Sok idióta pasas egész nap kesereg és sajnáltatja magát,

miközben egyedülálló nők milliói kénytelenek vibrátorra fanyalodni...