Mit csináljak ha szomorú vagyok amiatt hogy magányos vagyok?

22 éves fiú vagyok és nagyon egyedül érzem magam. Nincsenek barátaim, úgy igazán soha nem is voltak. A családtagjaimon kívül nem is nagyon beszélek senkivel. Valamiért velem nem akarnak barátkozni az emberek, jó igaz hogy zárkózott vagyok. Jó lenne ha lenne néhány ember akivel jóban lennék és akikkel néha mennénk valahova, mert egyedül nagyon rossz. Főleg hogy a korombeliek jól érzik magukat én meg egyedül szomorkodom.

A lányoknál sincs semmi sikerem. Barátnőm sem volt még.

Rossz bele gondolni abba hogy ez lehet örökre így fog maradni.

Most jelenleg munkám sincs, is sokat unatkozom is. Mert amikor dolgoztam akkor szinte időm sem volt gondolkodni hogy egyedül vagyok. Meg szeretem is a munkám.