Szerintetek sincs semmi rossz abban, ha valaki még felnőtt korára is a szüleivel lakik?

mert az azt jelentené hogy találtam valakit

Na es vajon eddig miert nem talaltal?

Ez nem kitalalt dolog.

Bar normalis szuleim vannak, megsem laknek veluk, mert van igenyem! onallosagra. Ami sokkal tobb mint maradni a gyerekszoban es belepotolni a rezsibe kategoria.

Mas szuleihez alkalmazkodni meg vegkepp nem tudnek soha a budos eletben.

Ne gyere a nagy boldogsagos befogado szeretetteljes dumaval, mert ha lesz csajod aki od koltozik, igenis hatranyos helyzetben van az esetek 99%-ban.

Nem itelt el senki. Magamtol koltoztem. Mert en!!! akartam, 21 evesen. Es ha 10x ujraszuletnek, mind a 10x elkoltoznek.

Attol hogy dolgozol meg mosol magadra, meg mindig egy gyerek vagy a szuleid hazaban.

Ezt nem az állambácsi találta ki, hanem részben az evolúció, másik részben a társadalmi/szociális berendezkedés, a harmadikban pedig az individuális fejlődés.

Az őskorban az együttélés a túlélést jelentette, később a szaporodás és a területek benépesítése miatt is az utódok tovább álltak. Középkor fele, ugye egy gazdasági egységet képeztek a családok összeboronálása. Továbbá a szegények azért éltek egyhelyen sokan (ahogy a mai korban is), mert értelem szerűen nem volt pénzük másra, és akkoriban társadalmilag nem nézték jó szemmel, ha a szüleided nem segíted. De a tehetősebb rétegnek rengetek telke volt, és a házaik/villáik direkt úgy volt berendezve, hogy akár több generáció is elférjen. Ma is vannak olyan szülők, akik olyan házakat építtetnek, vagy vesznek, hogy több generáció elférjen, esetleg külön lakrészt hozzáépítenek a főépülethez. Szerintem ez még az elmenős kategória, de ebből is látszik, hogy a szülők magukhoz akarják láncolni a gyermekeiket, azaz nincsenek még átszellemülve a mai kor viszontagságaihoz.

Persze akinek ez jó, az csinálja. Laktam már párom szüleivel is, elviselhető, de nem hosszútávon. A saját szülőkkel való élés meg... Kb feleslegesnek érzem a "felnőtt" szó jelentését magamra használni, ha velük vagyok, mivel nincs önállóság, irányítani akarják a lépéseidet, még ha nem is nyíltan.

A külön élet, na az az igazi, akkor tanul meg egy csomó mindent az ember, természetesen a saját kárán. Aki nem képes szerintem önálló életre a mai korban, úgy hogy tulajdonképpen nem fenyegeti a halál/veszély minden pillanatban, az ne vállaljon utódokat, mondván, hogy felnőtt a feladatra- de közben a szüleiről nem volt képes leválni.

Na ebbe az egészbe ne keverjük bele azt, ha valaki kényszerből/rászorulási alapon lakik a szüleivel. Az olyan helyzetekre írtam a véleményemet, akik megtehetnék szinte könnyűszerrel azt, hogy elköltözhessenek.

Egyébként ez szépen felválzoltad, hogy a Te szüleiddel laktok majd, de nem érzed ezt kicsit unfairnek? Ugyanis a csajnak is valószínűleg lesznek szülei... Ő is elvárhatná ugyanezt...

Egyébként nincs/nem lenne bajom azokkal akik a szüleikkel laknak, csak ne prédikáljanak, és hazudozzanak össze-vissza, mondják ki kerek perec, hogy így a kényelmes :)

Bár amikor egy férfi ilyen kijelentést tesz mint Te, akkor elkap a sanda gyanú, hogy igazából egy majdnem anya 2.0 kell, aki kitörli majd a valagad, és ha anyu-apu lerottyan legyen aki viseli a gondjukat. Bejárónő+dajka+eü gondozó+szexpartner egycsapásra, minden szolgáltatás kipipálva :D ügyes, de genyó filozófia.