Bp. III. k. ben lakom, általában mindenkit meghallgatok, ám aug.30-án a Bécsi úti Tescóban siettem, nem voltam jó hallgatóság egy 76 éves, nagyon kedves hölgynek. Már sajnálom. Hogy keresnétek meg? Hülye kérdés, de itt elő szokott fordulni hasonló.
Aug. 30-án a Bécsi úti Tescóban vásároltam, s nem voltam túl jó hallgatóság, egy 76 éves, nagyon kedves hölgynek, akinek 51 éves fia Floridában él-ezeket Ő mondta el!), akkor még a Texasban tomboló vihar volt csak a téma. Mondtam is neki, hogy szerencsére Florida felé nincs vihar.... azóta lett...
Több doboz chilis babot vettem, ami felkeltette az érdeklődését, s egy dobozt Ő is betett a kosarába, majd visszavitt a helyére egy tálca nyers csirkehúst, amit más tett le a konzervek közelében.
Hogy keresnétek meg?? Meg lehetne egyáltalán találni?
Hülye kérdés ez tudom, de itt sok hülye kérdés kerül feltételre, ezért mertem betenni... S én tényleg akár fiatal, akár idősebb valaki mindig meghallgatom, nem hagyom csak ott gyorsan, mint legutóbb a Tescóban ezt az egyébként különösen kedves hölgyet.
Ám a férjem már kint volt, fizettünk, mikor eszembe jutott visszamenni chilis babért. Bánt egy kicsit a dolog, főleg, hogy most mekkora veszélyben van épp Florida...
10-esnek írtam az előző válaszomat!
Valóban viccesnek is tűnhet, ahogy a férjemre hivatkoztam, de az csak egy "indokolás" részemről, különben egy családtagom sem facebookozik, több averziójuk is van, amivel még én is egyetértek.
Hagyjad már, kit érdekel, nem a te problémád?
Ha mindig másnak akarsz a lelki szemetese lenni, tönkremész benne.
Én is ilyen voltam, mint te és az évek alatt mindenki kihasznált, hogy panaszkodjon, én meg erőmön felül próbáltam segíteni rajtuk. Aztán ő kmeg szarban hagytak, mikor szükségem lett volna rájuk.
Ez volt két éve, onnantól kezdve senki nyűgje nem érdekel (kivéve a párom és két unokahúgom), sőt, el sem tűröm, hogy bárki elkezdje mesélni az élettörténetét.
13.-nak:
Köszi, hogy írtál!
Nemtom, komolyan engem mindenki megtalál mindenütt.
Legyen az fiatal, vagy öreg, nemtom milyen indittatásból, de mindig elmondják amit akarnak, ameddig épp ott vagyok.
Rövid példa, laborba mentem vérvételre, sokan várakoztak, gondoltam inkább kimegyek az épületből, mert senkivel nem volt kedvem "hallgatóságnak" lenni, beszélgetni pláne nem.
DE egy középkorú nő nem utánam jött!?
De igen. S kint az sztk előtt odajött hozzám, hogy elmesélje a kálváriáját az orvosokkal, meg a rengeteg súlyos betegségével, meg hogy senkinek nem tudja elmondani ezeket stb...
Mit csináltál volna, hát szerencsétlent nem tudtam otthagyni, vagy elküldeni. Hallgattam.
Csak azt nem tudom, honnan látják, hogy "nekem mondhatják..." mert tényleg mindig megtalálnak.
Nem tudtam eddig kezelni a dolgot, kivéve, most aug. 30-án, mert siettem valóban, most ez nem volt több fél percnél.
15.-nek:
Köszönöm, ez kedves megjegyzés volt.
Ám, már igyekszem "megváltozni", csak eddig még nem sikerült,nemtom lehetséges-e egyáltalán...
Florida egyébként majdnem megúszta, szerencsére.
Állítólag 50.000.- nél több magyar van kint. Speciel, ha egy magyar sem lenne, akkor is az embert megrázzák az ilyen természeti katasztrófák.
Az érdekes azért, ha pl. Iránban 1-2 óra alatt (néhány éve volt, s talán 1x megemlítették) a földrengés áldozatává válik vagy 5000 ember, az nem annyira sokáig szerepel a médiában, mint pl. most Florida...
17.-nek:
Köszönöm! Hátha sikerül, sose tudni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!