Miért ragaszkodom ennyire a lakóhelyemhez?
25 éves fiú vagyok. Az egyetemi tanulmányaim alatt Magyarországon tanultam, egyébként szabadkai vagyok. Mivel Szabadkához közeli városban tanultam, ezért minden hétvégén hazajártam. Nem is foglalkoztam különösebben a dologgal. A nyáron végeztem a tanulmányaimmal. A fő kritérium a munkakeresésnél számomra az, hogy a szülővárosomhoz közel legyen az adott munkahely (nem baj a napi ingázás), holott nyilvánvalóan nem csupán ez a lényeges. Ugyanakkor úgy látom, hogy mind a szabadkai, mind a magyarországi szaktársaim könnyedén változtatnak lakóhelyet, sokszor úgy döbbenek rá fb-n hogy ő is, és ő is felment Pestre, vagy külföldre.
Viszont én egyre jobban tapadok ide, ahol élek, olyannyira, hogy egy hosszúhétvégés kiruccanáskor (P,Sz,V, H) már szombat este rám tör a vágy, mennék haza, nem érzem jól magam az adott városban, pedig csak először járok ott, szép városi környezet stb. Nem kell, nem igénylem és nincs szükségem rá. A nyaralást sem élvezem, számolom a napokat, hogy mikor megyünk már haza.
Lehet hogy idősebb koromban majd megbánom, hogy ilyen legyökerezett voltam fiatalon? Érez valaki még így?
Teljesen normális az érzésed. Ez persze nem jelenti azt, hogy másokat hidegen hagy a szülőhelyük, csak kénytelenek változtatni.
Nem fogod megbánni idős korodban sem. Te egy igazi lokálpatrióta vagy.
Én Budán lakom ugyanazon a helyen, ahol a szüleim, nagyszüleim, és az ő szüleik laktak.
Nekem ez természetes, annak ellenére, hogy sokat jártam külföldön..a honvágy mindig visszahozott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!