Elköltöztünk hogy békén hagyjanak. Most mások szállnak ránk?

Kulturáltan. Nem rossz emberek ők csak örülnek, hogy egy hasonszőrű család odaköltözött a közelbe, gyerekeknek is vannak barátai, nekik is. És nem érzékelik (mostanáig), hogy a lelkesedés nem egyenlő mértékű a két oldalon :)

A férjed vagy te is a kezedbe vehetitek a dolgot. Szépen oda kell állni, és meg kell mondani nekik, hogy pl szerdáig szabin vagy és családi programot szerveztetek/ kedvesek, hogy közös programra gondoltak, de nektek más terveitek vannak együtt/ nem terveztetek kimozdulni stb stb. De majd később biztosan lesz alkalom együtt csinálni valamit. Azért köszönitek a megkeresést, de most nem alkalmas. Ajtó becsuk, telefon kikapcsol.

Nem kell azért összerúgni velük a port, de a határozott, egyértelmű beszéd kizárt, hogy ne vezessen célra.

Ha már átmennek hozzátok, meg programokat szerveznek akkor próbáld meg jól érezni magad ott, biztosan nem idegesítésből csinálják ezt. Csak barátkozni akartak, ezért ne hibáztasd őket:D

Egyébként, ha tényleg nem akarsz velük lenni, mondd azt hogy más programotok van.

"de a feleség elsőre se volt szimpi"

Nórika, te költözhetsz akár a Marsra is, ott is zavarni fognak 'valakik' - nem a te szétszórt, nem szimpiző kiállhatatlan természeted, nem véletlenül sem.

"Nem akarsz vegyülni velük" - :D:D ez jó

Vicces, szerintem a te empatikus képességed tendál a nulla felé, de erősen. Már egyszer költöztetek amiatt, mert amit mások csináltak, az nem felelt meg, de nem is tudtátok rendbe rakni felnőtt módjára, átjárás, stb csak akkor van az otthonomban, ha ÉN megengedem. A saját gyengeséged elől futottál másik városba, és most ott is zaklatnak... nem, nem Nórika, csak emberek vannak mindenhol, akik (amíg nem ismernek legalábbis) barátkoznának, kedveskednének, csak nincsenek felkészülve az extrém antiszociális attitűdre részetekről. Nem gondoltál még arra, hogy a ti hozzáállásotok extrém? Az, hogy a szomszéd áthívja a gyereket az övéhez, vagy felajánlanak egy közös bográcsozást, teljesen normális. A férjed barátja, megvan a kapocs. A férjed gondolom ennyire nem antiszoc, nem akarja a barátságot tönkretenni, így rád hagyja a dolgot, ha te elzárkóznál a plebsztől, akikkel "nem akarsz vegyülni", akkor oldd meg te, és tudod, igaza van.

Én a helyedben azon agyalnék el, mégis mi a baj a kis buksimban, hogy egy barátságosabb, nyitottabb szomszéd család miért akkora világégés számomra, hogy lebénít a közeledésük, hogy kinek képzelem magam, ha olyat tudok mondani, hogy "nem vegyülök velük" és vajon kinek az empatikus képessége nulla itt ebben a sztoriban.

Gondolom, teljesen normális, átlagos, fiatalos család, akik nem a kanapén ülnek egész nap, hanem szocializálódnának ők is, a gyerekek is. Nincs velük semmi baj. Nyugodtan mondd meg nekik, hogy mi a helyzet, ha neked jó mindenkit elmarni magad és a férjed mellől.

Én megértelek, ha az ember nem húzza meg a határokat, az ilyen szomszédolás könnyen elfajulhat. Ne az szégyellje el magát aki ügyel a saját magánéletére és szabadidejére, hanem az aki nem ügyel máséra.

A férjed pedig álljon melletted, ne ilyen sunyi módon tolja át rád a feladatot és a felelősséget.