Ti szólnátok, ha társasházban rendszeresen este 8 óra után mosnak a mosógéppel?

Igazán humoros.. "nevelésnek hívják". Figyelj, Te azért írtál, hogy direkt kötekedj. Nekem szerencsém van a kisbabámmal, sőt a szomszédok is megjegyezték, hogy nem is hallják, mintha nem is lenne kisbaba a házban.. igen, elég gyakran el is felejtik... Egyszerűen az én véleményem az, és nem is változik, hogy az aki, meg tudja oldani máskor és csak azért is ilyen későn mos (nem az első kommentelőre gondolok), az illetlenül viselkedik és szarik a másik fejére.

Én megértem, hogy nálam Ti sokkal türelmesebbek vagytok, de azt nem fogadhatom el, hogy valaki azért, mert nem is próbált meg kommunikálni a másikkal, hanem tűrt, ezért engem is tűrésre buzdít. Sajnos én meg azon az elven vagyok, hogy nem vagyunk birkák. Az emberek fele azt csinál, amit akar, képtelen bizonyos íratlan szabályok, magatartási normák szerint élni, a másik fele, meg tűr, beletörődik. Elhiszem, hogy zavarok másokat, de bizonyos korlátokon belül, emberi időben, és még ekkor is ügyelek arra, hogy a lehető legkisebb mértékben. A kisbabám valóban jó alvó és keveset sír, szerencsére legtöbbször csak izgulok, hogy ne ébredjen fel. Én továbbra is bízok a kommunikációban, és az emberekben, még ha látom, hogy itt most senki nem ért velem egyet. Azzal is tisztában vagyok, hogy vannak jogi lehetőségek, pl. jegyzőnél birtokháborítási eljárás, házirend folyamatos megsértése, lehet többféle eljárást kezdeményezni, nem fogok, ez egyáltalán nem cél. Továbbra is azt mondom, hogy nem kérek lehetetlent, csak azt, hogy aki tudja, oldja meg úgy hogy szükségtelenül ne zavarja a másikat. Nem vagyok híve annak, hogy cserébe én mondjuk neki álljak este 9-kor fúrni, vagy flexelni, esetleg én is beálljak a sorba. Ha nagy lenne a gyerek akkor sem. A megbeszélés híve vagyok, sajnálom, hogy az emberek többsége erre már nem hajlandó. Sőt, éppen pont, hogy fúrni készülök, és tudom, hogy a mellettem lakó, műszakos, és van bennem annyi, hogy átmegyek megbeszélni vele, mikor nem zavarom. Ezt meg, empatikus, kultúrált viselkedésnek nevezik!! Ha beszélek valakivel, és nyilvánvaló, hogy olyan helyzetben van, mint az első hozzászóló, megértést fogok tanúsítani. Nem hiszem, hogy nem bunkó viszont az, aki simán máskor is megtudná oldani, és csak azt javasolná, hogy neveljem meg a gyerekem, meg ne én szabjam meg.., és minek költöztem ide... és a többi. (egyébként az én véleményem meg az, hogy költözzön az tanyára, aki nem tud közösségben élni! Nem azt jelenti közösségben élni, hogy éjjel-nappal egymás miatt szívunk, azt csinálunk, amit akarunk, bizonyos határok azért csak léteznek! Ezért is van a Házirend, hogy keretbe foglalja, hogy mit mikor hogyan, meddig.. Köszönöm a válaszokat, de én továbbra is úgy vagyok vele, hogy meg lehet beszélni a dolgokat.

Halál komolyan nem vetted ki a hozzászólásaimból a hozzáállásomat?? Majd pont én fogok késő este mindenkit felverni! Nyilvánvalóan, hogy normális időben fogok érdeklődni, és csak a falszomszédaimnál, és úgy fogok beszélni, hogy ne bántsam meg, nem megyek ujjal mutogatni, hanem jelzem a problémámat, nem felelőst keresek, hanem elmondani mit szeretnék. Ha nem inge, nem veszi magára. Ennyi. Keresel még rajtam fogást?