Hogy lehet hogy vannak akik még 20 évesen is otthon dekkolnak a szüleiknél?

Érdekes, és még én ítélek meg másokat... A kérdést kíváncsiságból tettem fel. Én nem tudom elképzelni, hogy egy felnőtt ember a szüleinél lakjon. Ennyi.

Ellenben én megkaptam hogy rongy ember vagyok, könnyen ítélkezem, szegény leszek, rossz körülmények között élek, a szüleim önzőek amiért nem tartanak el, nem lesz BMW-m, stb.

Amúgy tudnám cáfolni... Szerintem nem én tehetek róla, hogy a szüleim nem tudnak eltartani, és különben is nagyon felszínes dolog emiatt elítélni valakit.

Szegény leszek? A szüleimnél már most többet keresek. 180 nettó már megvolt egyik hónapban, és csak egy részmunkaidős diákmunkáról van szó. Ezek tényleg nem vagyonok, ellenben szépen meg lehet élni belőle, főleg, hogy egy ideje már nem egyedül élek, hanem a párommal, és együtt könnyebb fenntartani a lakást.

És igen, valóban nincs olyan lakásom, amivel "felvághatnék", ahogyan ti írjátok. De valóban elítélhető vagyok azért, mert egyetem mellett dolgozva nem tudtam önerőből 2 év (!!) alatt kisajtolni egy saját nagy lakás árát? Valóban elítélhető vagyok, amiért a szüleim nyújtotta javak helyett a saját sikereimre akarok büszke lenni? Tényleg rongy ember vagyok emiatt.

Nincs BMW-m, amivel szerintetek menőznöm kéne, sőt kocsim sincs mivel nincs rá szükségem. Megvagyok a pici lakásommal és a tömegközlekedéssel, eddig még nem volt olyan, hogy elteljen 3 hónap anyagi fejlődés vagy valamilyen beruházás nélkül. Szerintem 20 évesen ez bőven elég siker. Nem hiányzik az, hogy apuci alám toljon egy BMW-t, aztán azzal menőzzek, tegyem a nagy kant, stb.. És biztos nagyon béna vagyok, de kíváncsi vagyok, ki az, aki 20 évesen Budapesten, legális, nem apuci által biztosított hanem önállóan szerzett munkákból a nettó 180 ezer forintos fizetés 3-szorosát akár egy teljes munkaidejű állásból, nem hogy egy részmunkaidősből összeszedné. De ha van is ilyen - biztosan van egy pár - akkor is legyen boldog vele, mert nem irigylem tőle, biztosan megdolgozik érte.

Annak, aki meg azt írja, hogy az átlag nettó bér kb. a minimálbér szintje, az szerintem igen el van tájolva, mert az átlagbér biztos, hogy még a 160 ezer nettónál is magasabb. Ugyanis, főleg a kis fizetésű emberek kapnak mindenféle egyéb juttatásokat is a fizetés mellé. Sajnos, ahol nem engedhetik meg, hogy tisztességesen adózzanak, ott csúsztatnak ezt-azt zsebbe, és akkor még nem beszéltünk az utalványokról. Szóval, a nettó 160, az egy reális átlag a legális bérekre. De a tényleges átlagkereset annál némileg magasabb.

Amúgy én se azt mondtam, hogy elítélendő, vagy szánalmas volna az, aki még otthon lakik. Én csak azt mondtam, nem igen értem. Azon sokat nem nyersz, hogy a kaját, lakbért nem kell fizetned, hiszen ezek árából azért igen lassacskán szednéd össze egy saját lakásra valót... Ha megspórolsz 80.000 forintot havonta, abból 20 év alatt jön össze kb. 19 millió. Amiből 20 év múlva nem valószínű, hogy lakást fogsz venni, de ha igen, akkor egy nagyon lepukkant egyszobás lyuk lesz. Én emiatt furcsállom azt, hogy miért akar valaki otthon élni. Mert ezen kívül sok hátránya nem származik. Az önálló élettapasztalat, boldogulásban szerzett tapasztalat és a gyorsabb szakmai fejlődés megéri ezt a pénzt, ugyanis idővel ki is fizetődik. Úgy lehet gyorsan fejlődni, ha van erre szabadsága az embernek, és beugrik a mély vízbe. Aki 5 év után is csak óvatosan próbálgatja a vizet, hogy jó-e a hőmérséklete, az lemarad ebben a dologban, és hiányt szenved. És erre akkor döbben rá, amikor megházasodik, és összeköltözik a házastársával, aki mellett egy új, ijesztő, ismeretlen kihívásokkal teli világban találja magát. Szerintem a családi biztonság megteremtésének nem csak a vagyon a záloga, ahogyan ti írtátok, hanem a kellő élettapasztalat is.

"Jó lenne tudni, mi az a diákmeló, amivel nettó 180 ezret lehet keresni. Méghozzá részmunkaidőben! Saját lakás 20 évesen, önerőből...Több sebből vérzik a meséd.

A magyar átlag nettó pedig kb. 100-120 ezer ft, ill. még kevesebb és nem 160 ezer. Kicsit tájékozottabbnak kéne lenni, mi is a magyar helyzet jelenleg. Több emberrel kellene beszélgetni.

És a rengeteg minimálbéresről még nem beszéltünk. Ők a mellékes juttatásokból sem kapnak sokat.

És sokan azért laknak még mindig a szüleiknél, mert nem telik nekik lakásra és nem mindenki akar albérletben lakni.

Én speciel az anyámmal lakom, a lakás viszont az enyém. Ő nem tud albérletbe menni én meg nem fogok."

A képzettségemnek megfelelő diákmunkáról van szó. Saját lakás? Nem írtam, hogy saját lakásom van.... Egy pici lakáskát bérlek a belvárosban. Előtte egy még kisebben voltam. Nincs ebbe semmi irreális. Ha gondolod privátban többet is mondok, itt csak a névtelenség miatt tartózkodom a részletektől.

Mivel a szüleim annyit keresnek, hogy engem el sem tudnak tartani, pedig mindketten dolgoznak egyetemi végzettséggel, ezért tisztában vagyok vele, hogy nem tejjel mézzel folyó kánaánban élünk. Ezt szerintem elfelejtetted. Az, hogy nagyon sokan vannak, akik ezt nem keresik meg, attól még nem elképzelhetetlen, hogy ennyi legyen az átlag. Az átlaghoz a kis számok is kellenek, ha vannak nagy számok. És pedig egyre inkább vannak extrém magas fizetések is, erről is írok privátban ha gondolod.

Nem mindenki akar albérletben lakni? Hát, basszus, én sem utasítanék vissza egy palotát, olyat mint pl. ami az egyik ismerősömnek van, de hát ha ez van mit várjak? Elvagyok az albiban is, amíg nincs jobb. Azt kell szeretni, ami van.