Normális, ha a szobatársam soha nem szól hozzám?
Sziasztok! Először vagyok életemben kolis, szóval nem tudom hogy működnek a dolgok. De már majdnem 3 hónappal együtt élek egy másik lánnyal, és az első pár nap után kb semmit nem beszélünk egymással? A napi 1-2 köszönésen kívül.
Én először próbáltam hozzászólni és beszélgetni vele, de elegem lett abból hogy csak addig tart a beszélgetés amíg én kérdezgetek vagy beszélek (mert ő nem igazán kérdezett vissza). Órán is mindig beült mellém úgy, hogy utána hozzám se szólt (kivéve ha én megkérdeztem hogy mizu???), ami amúgy szerintem nagyon fura? Minek ül be mellém ha nem akar velem beszélgetni?
De amúgy ezzel nem is lenne probléma alapból, csak sajnos konkrétan nincs szociális élete, ezért soha nem megy el a szobából. Max órára, de azoknak is a 90%-a ugyanakkor van, mint az enyém. Boltba se megy el meg sehova, és kezd kicsit feszélyezni hogy valaki napi 16+ órát egy légtérben tölt velem és soha nem szólunk egymáshoz. És nem is túlzok, mert az átlag kolis dolgokról sem beszélünk? Heti átlag 5-10 szót ("szia" 10szer) szólunk egymáshoz, és az már soknak számít. Én szívesen beszélgetnék vele normálisan, de kb állandóan fülhallgató van a fülében, és amúgy se vagyok hajlandó egyoldalú beszélgetést folytatni, főleg ha látom rajta hogy ő nem akar.
válasza:Nekem nem az jött le hogy annyira szeret a társaságomban lenni, mert ha ott vagyok, rám se néz. Én se vagyok beszédes vagy túlzottan szociális, de ez már nekem is sok. Főleg hogy soha nem megy sehova, szóval kb semmi időm nincs egyedül, amíg én állandóan eljárkálok (már csak azért is, mert nagyon zavar hogy állandóan ott van pár méterre tőlem valaki). De persze 0 fokban egy kicsit kellemetlenebb órákat sétálgatni az utcán csak hogy legyen egy kis magánszférám.
Meg amúgy az is zavar hogy telefonálni se tudok a koliban, mert állandóan ott van, zavarni meg nem akarom azzal hogy ott beszélgetek. De az meg szerintem nonszensz hogy állandóan én járkáljak el, csak hogy egy telefonhívást el tudjak intézni
válasza:Otthonülő típus. Én is egész nap itthon leszek, mert se beosztva nem vagyok, se szociális életem nincs.
Egyébként nem lehet hogy szociális fóbiája van? Például olyan tünetei lehetnek, hogy nem szeret lejárni a boltba, mert másokkal kell találkozni, vagy épp beszélni a kasszással, ha valahova telefonos egyeztetés kell, akkor haboz a telefonálással, ha van bármilyen írásos alternatíva inkább azt választja, nem szeret emberek közé menni, stb.
válasza:Minek ül be mellém ha nem akar velem beszélgetni?
Mert csak téged "ismer".
Lehet szociális fóbiás, introvertált, de akkor is elég bunkó hogy beszélgetések során még illembőlbse kérdez vissza. Nehéz dolga lesz majd ha melóznia is kell..
Szerintem ne erőltesd ezt a dolgot.
válasza:De szerintem ha szociális fóbiás, akkor se normális ez? Nekem is van szociális (és egyéb) szorongásom, és autista is vagyok, de még én se kerülök minden szociális szituációt (sőt, próbálok minél többet szocializálódni). Ha ennyire nem megy akkor kezeltesse magát, de ilyen szociális készségekkel nem tudom mit vár valaki az élettől (pláne hogy nem úgy néz ki mint aki próbálja fejleszteni magát).
Arra gondoltam még hoyg olyan nonverbális jeleket küldök neki tudatalatt, ami azt üzeni neki hogy ne szóljon hozzám? Pedig próbálok nyitott testtartással létezni, és a szemkontaktust is felveszem ha rámnéz!!
válasza:Te ezt nagyon túlgondolod. Nem akar veled ismerkedni, barátkozni. Nincs különösebb oka, biztos nem küldesz jeleket vagy mi a faxxxom mert akkor flegmázna/bunkózna.
Semlegesen viselkedik veled.
Egyszerűen csak nem érdekled. Barátkozz másokkal, ne vedd magadra a dolgot.
Amúgy meg jó szobatárs lehet. Nem bulizik, nem járkálnak hozzá. Örülj neki hogy ilyet fogtál ki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!