Miért csak a férfiaknál gond,ha valaki ezért- azért otthon lakik/ néha kénytelen/ anyjával, vagy szülőkkel - még 30 felett?

6 évig éltem önállóan, de végül hazaköltöztem a családomhoz. Kegyetlenül hangzik, de anyagilag egyértelműen így éri meg mindenkinek (3 személy 3 háztartást tartott fent külön-külön, most 3 személy egyet). Ráadásul ez a ház megfelelően nagy (4 szoba + hall + étkező + konyha + 2 fürdőszoba + spájz + terasz + kinti "nyári lak", duplagarázs, kamra, hátsó tároló, tyúkudvar stb.)

A szobámnak külön ajtaja van "kifelé" és saját fürdőszobám is van, ahol mosom a ruháimat. A főzést anyám végzi, mert nyugdíjas. A takarítást meg mindenki a saját részén, a konyhát pedig mindenki.

Nem érzem magam emiatt rosszul, az ember a szűk családjára számíthat csak az életben. Mindannyiunknak jó ez így. Jobb, mint magányosan tengődni egy albérletben. És leszarom a gyakoris megmondóemberek véleményét. Ha összeismerkedem valakivel, akkor úgyis elköltözöm innen, és ezt a rokonaim támogatni fogják (persze megjegyzik, hogy ide bármikor visszajöhetek, ha gond lenne). Alapból nem ismerkedem olyannal, akinek ez már "kizáró tényező", mert valószínűleg más területeken is problémáink lennének egymással.

Nekem az önállótlanság nem tetszik ebben. Persze, tudom, itt mindenki megcáfol, hogy ők bezzegaztán... de nekem mindkét nemből van több ilyen barátom, kollégám (35 vagyok), és nincs nevetségesebb, mint mikor a 30-as ember kinyitja a kis kajásdobozát, és panaszkodik, hogy anya miért ezt csomagolta ebédre.

Az egyik barátnőm konkrétan mintha egy kommunában élne, 4 generáció együtt. És valamihez mindenki hülye, mert egy másik átvállalta helyette. Totál megértem, ha valaki nem akar ezzel az egésszel együtt élni.

"Jobb, mint magányosan tengődni egy albérletben."

Nem ellened, bírlak, tetszenek a válaszaid, de nekem nem menne az együttélés olyannal, aki magányként gondol az egyedüllétre. Alkatilag mások vagyunk.

12.

Most szerinted azok jobbak, akiknek "a zasszony" csomagol a kajásdobozba és arra rinyálnak? Ez személyiség kérdése. Én is szoktam kajadobozt vinni a munkába, de sosem panaszkodnék rá, ráadásul sok esetben részt veszek a készítésben is.

13.

Mókás, mert én is így gondolkodtam. Ez 4 évig ment is, sőt hangosan állítottam azt, amit te most. Aztán szépen lassan elkezdett nyomasztóvá válni. Sokáig nem is törődtem vele, másra fogtam. De a dolog nem múlt el, hiába jártam pszichológusnál, hiába kerestem hobbikat.

6 év után iszonyú nyomasztó egyedül lenni állandóan, úgy, hogy nincs kihez szólni, csak a munkában futó beszélgetések, meg néha a szomszédokkal. 1-1 haver néha eljön, néha én megyek el hozzájuk, internetes barátommal beszélgetünk minden nap szinte, de sokszor csak az üresség vár. Kénytelen voltam felülvizsgálni a saját véleményemet a témában. Nekem nem jött be! Pedig azt hittem, erre vágyom, az első két-három év ténylegesen mennyország volt egyedül, imádtam.

Mert ha valakinek csomagolnak kaját akkor az életképtelen...

Érdekes módon apám 34 éve házas, de pl. otthon nem emlékszem ,hogy valaha is főzött volna, mosott volna vagy bármi ilyesmi. Akkor most ő életképtelen? Ilyen kiragadott értelmetlen példákkal dobálózni szerint annyira értelmetlen. Ha egyedül élsz a saját lakásodban/albérletben akkor is lehetsz ugyanolyan béna az ilyen dolgokhoz. Ettől még nem leszel rosszabb senkinél szerintem.

Ezért nem értem soha hogy miért jobb egyedül lenni és fizetni egy albérletet, mikor ott is lehet, hogy mocsokban, koszban fogsz élni, ettől még nem fogsz egy csomó mindent megtanulni megcsinálni stb.

Ismerek jópár olyan embert aki nagyon régóta külön él a szülőktől mégis totálisan béna a legtöbb dologhoz. Ugyanúgy nem tud főzni magának, nem takarít ha bármi tönkremegy a laksában képtelen emgjavítani stb.

Attól még hogy otthon élsz nem leszel bénább ahogy külön élve sem leszel ügyesebb semmiben. A két dolog nem függ össze.

"Érdekes módon apám 34 éve házas, de pl. otthon nem emlékszem ,hogy valaha is főzött volna, mosott volna vagy bármi ilyesmi. Akkor most ő életképtelen?"

Az én szememben teljesen.

18.

De azt sem kellene jelentenie, hogy az én véleményem automatikusan rossz. A pontozást végzők valamiért mégis így gondolták. Érdekes oldal ez, ilyen téren.