Szívesen beköltöznétek huszon évesen egy nagyszülőktől örökölt házba?

Nekem is úgy lett házam, hogy megörököltem mamáméktól. Költeni alig kellett rá, mert egy jó állapotú, jól karbantartott viszonylag fiatal (20 éves) ház.

Én szeretem, mert tele van jó emlékkel. :)

Ha egy romos ingatlant örököltem volna amit nagyon sokba kerülne felújítani, azt nyilván eladtam volna.

De sok minden köt ide, jó érzés itt lenni. Amikor belépek az ajtón munka után mindig megcsapnak az emlékek és jó érzéssel tölt el.

Igen, szívesen beköltöznék. És semmi rossz érzésem nem lenne. Amint lehet intézném is az ügyvédet és fizetném a nagynénit. Van ilyen az ismeretségi körömben több is és semmi gáz nincs benne.

Az apád megteheti hogy neked adja a részét, jól teszi. A nővérének fizetni fogsz. Akkor tök mindegy hogy kinek, nem?

Aztán ha kifizetted és papíron már tiéd az egész ház, akkor kezdheted az ízlésedre való átalakítást.

Ne agonizálj hülyeségeken, hanem indítsd el az életed, mármint a felnőtt életedet.

Onmagaban a berelt lakas se sajat csak baromi nagy penzkidobas.

Megmondom, mikor nem koltoznek be. Ha barmilyen emlek miatt osszeszorulna a gyomrom, sirva szaladnek ki belole, akkor nem.