Beköltöznél ilyen házba?

Külföld, nehéz megfelelő bérlakást találni, látszólag mégis kifogtuk az aranyhalat: jó környék, normális szomszédok, alattunk és felettünk sincs lakás (ilyen fura, lépcsőzetes a ház elosztása, azért) viszonylag még olcsó is, tágas, világos, csendes... szavam sem lehet, kivéve egyetlen dolgot. A monoton, vagy a kivédhetetlen zajt jól tűröm, például kórhát van mellettünk, egész nap szirénázó mentőautók jönnek-mennek, ez nem érdekel, hát ez a dolguk, busz is jár az utcában, ez sem zavar, ezeket meg sem hallom, de a parasztságból, figyelmetlenségből adódó zajokat gyűlölöm, idegesítenek. Kétoldalon házak vannak, köztük járda és az utca legvégén van egy... nos nevezzük parknak, egy nagyobb füves terület és egy kis patak. Emiatt kora délutántól kezdve a környék összes kis szaros kölyke itt randalírozik, gördeszkacsattogás, labdapattogtatás, üvöltés, sírás, nevetés, sikongatás... még ha csak átmennének az utcán, az is elég lenne a kis szarosokból, de gyakran nem jutnak el a parkig, hanem leállnak itt a házak között őrjöngeni. Eszükbe nem jut, hogy eszméletlen zavaró a lármájuk. Nyilván a kisgyerekeseket ez nem zavarná, engem nagyon idegesít. Viszont, mivel ez egy "jó" környék, így kora este mind hazatakarodik, tehát este 8-kor már nyugi van még most, nyáron is. (kivettük egy próbahónapra onnan tudom mindezt.) Most el kellene döntenünk, hogy kivesszük-e végleg, de még hezitálok, engem tényleg sírba visz a kis édibédi gyermeknyávogás, meg a lármás játékaik. Igaz az is, hogy ősztől-tavaszig várhatóan kussolni fognak, hűvösben csak nem eszi őket ide a fene. Aki hozzám hasonlóan gondolkodik, vagy legalább bele tudja magát képzelni a helyembe, az mit tenne, maradna? Tehát a fő irányvonal az, hogy engem kevésbé zavarna, ha mondjuk naponta 100 vonat menne el a ház előtt, mint az, ha két hülyegyerek két órán át csapkodja a gördeszkáját visítozva az ablakom alatt, viszont hát nagyon nehéz errefelé normális lakást találni...