Bunkó, hangos szomszéd ellen mit lehet tenni?

Hangszigetelés, eszköz vásárlás...

Megérné?

Főleg ha nem saját a kecó.

Megszoksz vagy megszöksz szitu.

Nekem egy fillért se érne meg, hogy mások barbárságai miatt én nyissam ki a pénztárcámat.

Senki sem foglalkozik a lényeggel: a panelházaknak ez a rákfenéje: alul-felül-oldalt vékony beton. A csatorna-és vízvezeték, valamint a fűtésrendszer , a panelek illesztése mentén, a szellőzőrendszereken keresztül gyakorlatilag együtt élsz a szomszédaiddal. Ha akarod, ha nem.

Ezeket a zajokat, melyeket te is termelsz, vagy megszokod, vagy megszöksz.

20 évig éltünk panelházban. Ott még az alagsortól a 9. emeletig felfutó szellőző rendszer is összekötötte a wc és a közvetlenül (!!!) mellette lévő konyha traktust is. Ventillátor rendszer szolgálta volna a “légkondicionálást”. Na, most, ez azzal járt, hogy a 10 szinten termelt összes bűzt összekeverte, és az bedőlt a szellőzőn keresztül, nem pedig távozott. Le is állították rövid időn belül.

Közvetlenül a kapu fölött volt az ablakom, ahányszor csapódott, éjjel-nappal, élveztem a hatását. Felettünk egy idegbeteg nő ordítozott, rohangált klumpában, a gyerekei szaladgáltak, ugráltak, mellettünk kutya ugatott éjjel-nappal, vagy vonyított. A másik szomszédban kamaszok ordíttatták a rockot. Vizavé a gyerekek zongorázni tanultak.

Mindenki megszokta, ez volt. Aki nem bírta, elköltözött.

És valóban úgy volt, hogy együttéltek, akaratlanul a családok . MINDEN áthallatszott a vezetékrendszerek közvetítésével.

Nagy Bandó András hiteles jelenete a Kocka utca.

[link]

És még a 13 év lakáskiutalásra várakozás után még örültünk is neki, mert 2 gyerekkel éltünk a szüleimnél.

Valóban a födémek a legrosszabbak áthallás szempontjából, és valóban megvolt régen is az áthallás. Azonban régebben eléggé más idők jártak még:

1. Nem voltak mélyládák ennyire elterjedve. Mostanra bármelyik primitív gondol egyet, besétál a plázába és megveszi, akár pártízezerért. Otthonra a panelba. Gondolkodás nélkül, mert az milyen jó neki.

2. A gyerekeket még nevelték! Nem volt divat otthon futkosni hanem levitték a játszótérre. Otthon ordítani se engedték, lásd nevelés.

3. Voltak kutyák, de lakótelepi lakásokban még közel sem ennyi. Az emberek nem divatból meg a gyereknek ünnepekre ajándékba vettek állatot, hanem akinek tényleg volt az sokszor társként és családtagként gondozta. Nem ugatott össze vissza mert levitte mindig sétálni, törődött vele, és kevesebb kutya is volt a lakótelepeken. Elterjedt nézet volt, hogy a kutya inkább házba való.

4. Általában még a házgyári padlók voltak bent, amik direkt úgy lettek kiválasztva hogy kevésbé vigye a hangot. Gondolok itt a puha szőnyegpadlóra, és a szintén puha linoleumra. Miután ezeket sokan kicserélték divatos és sokszor a legolcsóbb, vékony, nulla alátétes járólapokra és parkettára, laminált lapokra, azóta sok helyen a leeső gombostűt is hallani. És általában nem gombostű esik le náluk.

5. És talán ez a legfontosabb, régebben még sokkal inkább tekintettel voltak egymásra az emberek. Nem volt divat zajongani, főleg nem össze vissza időpontokban, akár puszta szórakozásból. Szolidaritás is jobban megvolt az emberek közt, a retinenseket megszólták sőt sokszor kiutálták maguk közül. Akkoriban még lehetett lakóközösségről is beszélni, tényleg ég és föld volt a különbség. Azt pedig hogy jelenleg mi van, azt le se kell írjam, sajnos túl sokan ismerjük már.