Mennyi fiatal költözik jelenleg külföldre? És ez az arány nőni fog? Leginkább melyik réteg hagyja el az országot? Az értelmiségiek, vagy mondjuk a szakmunkások is?

Vendéglátós korszakomból nagyon sok olyan embert ismerek, aki kétlaki életet élt - kiment fél évre, egy évre valahová, esetleg egy hajóra, megszedte magát, hazajött. Itthon fenntartotta a kint megszokott életszínvonalat, aztán, ha fogyott a pénze, ismét elment valahová külföldre.

Na, ők a covid-bezárások alatt, vagy után mind külföldre távoztak, és nem is terveznek hazajönni már többet. Látták, hallották ottani ismerősöktől, hogy nem kell remegni a megélhetésért, meg recesszióban munkát keresni, és az állam ott ténylegesen odaadta a kiesett munkabért a bezárt helyek alkalmazottainak, nem más farkával verve a csalánt papolt, illetve az állampolgárok se várták el a vendéglátósoktól, hogy nulla bevétellel üljenek otthon, hanem kaptak mindvégig PÉNZT, amiből meg tudtak élni.

Ez az egyik böszme nagy különbség, a másik, hogy ahogy a belga ember elkezdett nem kijönni a minimál fizetéséből, egyből utcára ment tízezredmagával. Itthon nekem sokáig teljesen természetes volt, hogy nem jövök ki a béremből, hogy ha kifizetem az albérletet, amiben sokadmagammal élek (covid alatt pont milyen jó volt összezárva lenni folyton valakikkel), akkor utána hó végén üres tésztát, meg pirítóst eszek magába. Én covid alatt-után más szektorban helyezkedtem el, egy multinál. Még három hónap, és kimegyek egy külföldi egységükhöz, ugyanezt a munkát végezni, ötszörennyi bérért egy skandináv országban.

Az azért érdekes, hogy a fiatalok jórésze a balodalban ennyire bízott.

Elárulom azt is, hogy százalékosan itt a legkisebb a kivándorlás Kelet-Európából.

2022-ben még valaki ott tart, hogy munkavállalás céljából külföldre költözzön? Jézusom, milyen maradandi gondolkozású emberek vagytok, nem az 1990-es kommunizmus előtti időszakot éljük. Az informatika és a digitalizáció külföldön is berobbant, sosem volt könnyebb Home Officeból dolgozva külföldi célközönséggel interakcióba lépni akár munkavállalás céljából. Én online marketinggel és reklámokkal foglalkozó céget alapítottam, természetesen elsősorban angol és német nyelvű közönséget céloztam meg a szolgáltatásaimmal aminek a hátterét rendkívül olcsó Új-Zélandi telephelyű Cloud szolgáltatási platform biztosítja. Csak és kizárólag befektetési célból vásároltam Írországban birtokot magamnak, egy évben többször utazok nyaralni de eszem ágába nem jutna egy nyugati országban sem letelepedni. Abból a pénzből amiből vásárolhatnék magamnak egy élhető ingatlant megfelelő helyen külföldön (min 2 szobás lakás, hogy ne egy egérlyuk legyen) abból Magyarországon egy Budai villát vehetnék.

A nemzetközi piacon működő cégemnek köszönhetően még nyugati viszonylatban is magas jövedelemmel rendelkezem, ami egy nyugati országban elegendő lenne egy kicsit átlagon felüli életre az adott országban, de ez a jövedelem Magyarországon luxuskörülményeket biztosít számomra. Én egyáltalán nem érzem kritikusnak az ország helyzetét ilyen szempontból, hogy tovább kellene lépnem, épp az itthoni olcsó szolgáltatási árak / megélhetés teszi lehetővé, hogy nagyon magas színvonalú életet éljek.

Az ugye megvan hogy a mindennapi elethez szükséges dolgokat nem lehet home offiszbol megcsinalni?

Oké hogy neked bejott az élet, de ahhoz hogy meglegyen a cloud szolgáltatás valakinek el is kell menni a szerverparkba.

18-as: pedig igazat beszélt a 15-ös: vannak olyan hatalmas tálentumok mint én is vagyok akinek ki sem kell mozdulni a luxusingatlanjából csak ha nyaralni megy és vannak azok akik nem vitték semmire és örülnek ha kapnak 1 seprűt a kezükbe és felsöpörhetik az utcán aprópénzért. Ne feledkezzünk meg azokról a besült emberekről sem akik külföldre mennek mosogatni retkes tányérokat, na nekik is az ilyen elit urak adnak munkát mint én vagyok mert ha nem étkeznénk abban az étteremben akkor nem lenne mit elmosogatniuk, máshoz meg ugye nem értenek.

Örülök hogy tudtam segíteni maradok tisztelettel: egy forex trader, befektető, üzleti piacelemző habilitus közgazdász matematikus PhD