Egyedül vagy többgenerációs családi házban éri meg jobban lakni?

Én ezt a kérdést nehezen értelmezem.

Agglegényként minek több generációs ház? Az eleve akkor is szívás, ha családod van 20-on éves gyerekekkel, egyáltalán nem biztos, hogy ott akarnak élni, vagy te azt akarod, hogy ott legyenek.

Egyedül 1-1,5 szoba megfelel, terjeszkedni ráérsz, ha van kivel. Ennyi élettér elég, és fenttartható. Ha szüleidnél héderezel, megtakarításként jól jön, de ne oda akarj örökre berendezkedni.

Egyedül nyilván jobb, de ha nincs rá pénz (még) vagy csak pénzkidobás lenne, akkor nem tudsz mit csinálni. Úgy könnyű beszélni, ha szülők vesznek autót meg lakást/házat.

100-150 ezres albérletekbe menni sok értelme nincs, ha erre gondolsz. Persze mindenki eldönti maga, hogy mi éri meg neki és mi nem.

Hát ez attól függ, mi a cél.

Egyik haverom úgy 30 éves koráig otthon élt a panelban a szüleivel. Jó volt a viszonyuk, a munkája miatt amúgy sem volt rengeteget otthon. Aztán 30 évesen azt gondolta, oké, ideje elhúzni. Annyi megtakarítása lett, hogy szülői támogatással kp-ra vett lakást - nem mostani árakon természetesen, de akkor is.

Kolléganőm otthon lakott a szüleivel, akikkel teljesen toxikus a kapcsolata, egyfelől csüng rajtuk, másrészt viszont teljesen lehúzták lelkileg. Tőle rendszeresen azt kérdeztem, mikor húz már el otthonról. Mióta elköltözött, javulgat az élete.