Hol laktál régen és most?

Először 4 emeletes panel, aztán átköltöztünk kertesház, aztán másik kertesház, aztán egy téglalakás, és most egy 10 emeletes panel

Mindnek külön oka volt, de általában személyes, családi ügy vagy kirepülés

Borsodi kis faluban nőttem fel családi házban.

20 voltam mikor Miskolcra költöztem egy panel lakásba

A falusi házunkat eladtuk mert anyum külföldre költözött én meg nem akartam a nagy házban egyedül élni.

Miskolcon éltem évekig amit imádtam, bár a kertes ház nagyon hiányzott.

Most Pest mellett élek egy kisvárosban a párommal, kertes családi házban

Szeretem a házat és a kertet.

A várost utálom.

Iszonyatosan hiányzik Borsod.

Emiatt soha nem fogom megszeretni azt hogy itt élek.

Vidéki város külső részén laktunk. Gyakorlatilag mint egy kis falu. Családi többgenerációs típusház.

18 éves koromtól pedig kollégiumok és albérletek hada. Közel 10 évet lehúztam a legjobban fejlődő 11. kerületben, külső-belső részein téglában, panelban.

32 évesen végül csóró Kőbányán vettem panellakást, egyedül támogatások hada nélkül erre tellett. Amikor megvettem optimista voltam, úgy voltam vele, hogy 5-8 év, kifizetem, és lépek tovább. Erre beütött a Covid, háború meg 400+ Euró. Nem tudom mi lesz így, annak örülök ha az megmarad ami már megvan...

Én egy kis faluban laktam, utáltam mint a szart, Budapestre jöttem, először kollégiumokban laktam, azokat se szerettem, de legalább a házon kívül töltött idő élvezetes volt.

Aztán most egy panellakást bérelek, egész jó, szeretem, ha egyszer lesz annyi pénzem... Akkor rohadtul nem itt veszek majd meg egy túlárazott lakást, hanem lelépek külföldre.

A régi lakóhelyem tipikus kisváros, azaz semmi nem volt ott, cspanivaló közelkedéssel.

A mostani tipikus kisváros, csak éppen a közlekedés fényévekkel jobb :)

Párkapcsolat miatt költöztem.

Anyukámmal és húgommal laktam egy kétszobàs lakásban,vidéki kisvárosban.Egy 50 kilóméterre lévő vàrosban találtam csak munkàt,ugyan van ingyenes céges busz de 2-2,5 órát elvett napi szinten az utazás.Idővel műszakos is lettem,úgy nehézkes volt az amikor én fenn akartam maradni de mindenki màs aludna és nem tudok semmit csinàlni.

1 év után elköltöztem egy munkahely közeli 1,5 szobás albérletbe amivel nagyon elégedett vagyok.Nagyszerű központi helyen van,jó állapotú,kedvező áron szereztem,szomszédok mintha nem is lennének illetve maga a város is 3-szor nagyobb,több szolgáltatás elérhető.És sokkal több időm van a kevesebb bejárás miatt.

Néha unalmas egyedül lenni,munkatàrsakon kívül nem ismerek senkit de ismerkedni mindig lehet.

22/F