Mit tegyek ebben a helyzetben? A lakótársam felzabálja a hűtőt.

Nyár óta lakok együtt egy lánnyal albérletben. Én is lány vagyok, 25. Eddig minden jó volt, tök normális csaj amúgy, túlzás hogy barátnők lennénk, de kijövünk. Elmúlt 3-4 hétben kezdtek „eltűnni” dolgok a hűtőből. A legelső egy doboz kockasajt volt, amiből még csak egy darab hiányzott. Utána 4 db gyümölcsjoghurt. Ekkor még nem szóltam neki semmit. Utána sorozatosan eltűntek a kajáim: virsli, felvágott, túró rudik, halkonzerv, stb… Amúgy én dolgozok 5-ig, ő egyetemen tanul és sokszor nem megy be órára, tehát sokat van otthon. Mire hazaérek tök éhesen, üres a hűtő. Kérdőre vontam, de udvariasan. Erre ő azt mondta ne haragudjak, csak nagyon megkívánta ezt+azt, és nem volt kedve lemenni a boltba, de kifizeti nekem. Mondtam hogy nem kell fizetni, de légy szíves ne csinálja ezt többet. 2 hétig nem is volt semmi. Tegnap, amikor hazaértem a munkából, vettem volna ki a fagyasztott camambert sajtot meg a hasábkrumplit a fagyóból, az meg tök üres volt. Na itt betelt a pohár, és elég csúnyán leszidtam őt. Erre ő sírni kezdett, hogy nem tehet róla, nagyon megkívánta délben és kisütötte. Azt azért tudni kell, hogy 500g-os sajtról és 1000 g-os krumpliról beszélünk… A kezembe nyomott egy tízest, hogy „jóvá tegye”. Elfogadtam, de tovább forrongtam magamban hogy mehetek le megint a boltba kajáért hulla fáradtan. Végül nem mentem, rendeltem inkább. Biztos vagyok benne, hogy valami evési baja van, mert ennyit zabál, közbe meg tök vékony. Annyira nem vagyunk jóban, hogy rákérdezzek, úgy érzem nem az én dolgom. Gondoltam zárható hűtőszekrényre, de szűkös a hely, nem férne be sehova. Megígérte, hogy többet nem csinálja, de nem tudom, hogy adjak még egy esélyt neki, vagy költözzek? Nem rajongok amúgy a költözésért, már tök jól berendezkedtem meg minden. De ha nincs más esély, megyek. Neki esze ágában sincs költözni, ezt közölte is velem. Szerintetek mit csináljak? Csak legvégső esetben akarok elmenni innen, létezik valamilyen köztes megoldás?