Miért lett gáz manapság mamahotelben élni? Mit gondoltok az alábbi cikkről?
A 80-as években még direkt azért építették a hatalmas 2-3 szintes családi házakat (a mi kisvárosunk is tele van ilyenekkel), mert még úgy tervezték, hogy több generáció lakik majd együtt.
Mi felénk is ez a "divat" itt nagy házak vannak, és a legtöbb gyerek a szüleivel él, ezért én sem tudok erre mit mondani. Okés ha valaki Pesten el tud költözni 60 millióért tud venni házat, vagy mondjuk havi 150 ért bérelni annak minden elismerésem, de erre felé ennyi pénzeket nem lehet megkeresni "halandó" embereknek :D...ilyen 200 ezrekből meg mi értelme lenne felvenni kölcsönt? Főleg hogy ott a nagy ház.
Ezért szarom én le kinek mi a véleménye ezzel a kapcsolatban, amíg a családomat nem zavarja engem sem fog.
Olvastam már olyan teóriát, hogy ez is csupán marketingfogás, mégpedig az ingatlanosok és a landlordok (felbérlők? most nem jut eszembe) részéről.
Ha mélyebben belegondolok, ebben van igazság. Aki nem a közelben tanul tovább, az elköltözik, akinek komolyra fordul a kapcsolata, általában az sem marad a szülőkkel. Továbbá elköltöznek azok is, akik mérgező családban élnek, ők általában hamarabb, csak ne kelljen az otthoni légkört elviselniük.
Na de hogy lehetne még ennél több vásárlót és albérlőt szerezni? Persze, bűntudatkeltéssel. Én anyukámmal élek, de online oktatás alatt egyedül voltam a házban, mert neki 8-tól 16-ig irodai munkája van. Most home office-ban kezdek el dolgozni, szintén egyedül leszek. Amikor meg jelenléti oktatás volt, illetve olyan munkahelyem, ahol személyesen meg kellett jelenni, kb. csak aludni jártam haza. Most akkor nem mindegy, hogy anyukámmal egy házban alszom, vagy fizetek havi 150 ezer Ft-ért egy albit, ahová szintén csak aludni járok?
Szerintem tegyünk különbséget mamahotel meg több generációs együttélés között.
Utóbbi régebben átlagos volt, “manapság” kezdett kikopni a divatból de természetesen semmi baj ha valakik békében együtt tudnak élni több generációval. Az ő dolguk, ebben nincs semmi kivetnivaló.
Viszont a mamahotelt olyan emberekre szoktuk használni akiket a szüleik tartanak el s egyedül életképtelenek, önállótlanok. Ez az ami gáz s szerintem ez nem igazán illeszthető bele a “itt csak több generáció él együtt” dologgal mert itt nem direkt élnek együtt hanem azért mert a “gyereknek” kényelmesebb eltartatni magát.
Azért, mert szokásos módon összemosnak dolgokat az emberek, pláne, hogy a netnek hála oknyomozói újságírás címszó alatt hánynak össze egy csomó általános bullshit-et.
A mamahotel onnantól gáz, hogyha a gyerek nem is törekszik az önállósodásra, hanem "élvezi az előnyöket", nem kell (annyit) fordítani rezsire, kiszolgálják, elvégzik helyette legalább részben a házimunkát stb. Tehát kvázi gyerek marad. Ha egy egyetemista, majd pályakezdő fiatal akár 20-as évei végéig a szüleinél lakik, hogy jobb pozícióból tudjon önállósodni, azzal nincs baj. A gond ott van, ha nem akar valaki felnőni (Semmilyen értelemben) Ahogy ezt #4 is leírta
Ettől függetlenül én az önálló felnőtt életet az előző generációval nem egy fedél alatt preferálom. Annak ellenére, hogy nálunk generációk óta ilyen téren nincs probléma, azért látszik, hogy sokkal kevesebb a súrlódás általában, ha van érdemi fizikai távolság a gyerek és a szülő között.
A mamahotel nem csak azt jelenti hogy egy házban élsz a szüleiddel. Sőt, elsősorban nem azt jelenti. Hanem azt, hogy nem önállósodsz, anyád tölti ki az adóbevallásodat és keni meg a reggeli zsemlét, mossa a gatyádat még akkor is amikor már bőven felnőtt vagy. Ha hívsz vendéget, akkor anyád is ott ül a nappaliban, stb.
Ha megnézed a cikkben a képeket, ezek a házak szinte mind elmennének többlakásos társasháznak. Abban szerintem a legtöbb ember semmi problémát nem lát, ha valaki külön lakásban, lakrészben de ugyanabban a házban él, mint a szülei. A lényeg az életmód, amit folytat. Én is éltem egy társasházban édesanyámmal (igazi társasházban, nem ilyen többgenerációsban), de néha hetekig nem is találkoztunk személyesen, élte mindenki a maga életét.
Az persze gond, ha ez azt is jelenti, hogy 0 igénye van az illetőnek önállóan megteremtett egzisztenciára és a tetőtérben meghúzódva arra vár, hogy majd egyszer, jó eséllyel mire már ő is a nyugdíj felé közelít, megörökli a házat. De gondolom ezt nem kell különösebben magyarázni.
Mert egy normális társadalomban az a gáz, hogy alsó hangon 25 millió forintba kerül (vidéken!) egy 50 négyzetméteres ház, és aki nem akarja eladósítania magát, annak ez lehetetlenség.
Ez meg nem egy normális társadalom.
Itt te vagy a gáz, mert nem tudsz fából vaskarikát készíteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!