Mi a gond a "MAMAHOTEL"-lel?

Magam is abban lakom, pedig van saját lakásom is. Dolgozom, diplomám van, minden oké az életemmel. Egyszerűen, addig míg nem lesz párom, kényelmes és gazdaságos is abban lakni. Főleg, ha a szülőkkel is jó a kapcsolat. Természetesen, ha lesz párom, akkor minden további nélkül elköltözöm. De egyébként is csak este vagyok otthon, szóval nem sok vizet zavarok. Szerintem a szülőknek is jó, hogy nincsenek egyedül, mivel testvérem nincs.

Sokan azt mondják, hogy az önállóság, felelősségvállalás nem akarása miatt maradnak sokan otthon. Ebben is van valami. Más világban élünk, mint ezelőtt 30-40 évvel. Sokan a neten élik az életüket, arra pedig ideális a mamahotel.

Szerintem ebben az esetben semmi gond nincs ezzel.

Lehet, hoyg rosszul tudom, de nem is igazan erre hasznaljak a mamaahotel kifejezest. Szamomra legalabbis a mamahotel az, ahol teljes ellatasban reszesülsz ugy, hogy semmit nem kell tenned erte. Az en parom is lakott mamahotelben, a korabban megkeresett penzecskejeböl eldegelt, jart sielni meg tengerpartra a haverokkal, ugy, hogy nem dolgozott, es mindent az anyja fizetett.

Te kifizetetd a rezsi rad esö reszet, gondolom, tankolod a kocsidat, meg fedezed az egyeb kiadasaidat is. Olyan, mintha lakotarsaid lennenek, csak ök ebben az esetben törtenetesen a szüleid.

Azzal van gond, ha ki is szolgáltatod magad, szóval a mamahotel szóban ott a jelentése is, ami nem csak annyit jelent, hogy ott vagy, hanem, hogy kiszolgálnak, mint egy hotelben.

Ugye a filmben van az egyik srác, aki megvásárolta a szülei lakását, szóval így nem ő lakik a szüleinél, hanem a szülei az ő lakásában. Van hasonló ismerősöm.

Egy másik meg a munkája miatt nem költözik külön, mert alig van egy helyen.

Remélem, jól emlékszem, hogy ez két szereplő.

A főhőssel viszont az volt a gond, hogy ő felnőttként úgy élt a szüleinél, mint egy gyerek, ez pedig már probléma, és a szülőknek is teher (nem csak a filmben, de a valóságban is).

"Az a gond, hogy neked is a kényelem fontosabb, mint az önállóság."

1. Attól hogy a szüleiddel laksz, még lehetsz önálló.

2. Az egy dolog hogy kényelmesebb, de mellette egy vagon pénzt tud spórolni. Mink adjon ki egy idegennek 100-150 ezer forintot, ha félre is teheti?

"30 körül már illik saját lábra állni"

Mitől lesz önállóbb az aki albérletben lakik, főleg ha 2-3 másik emberrel? Semmivel nem lesz előrébb az életben.

A nőkből meg 2 fajtát ismerek:

1. Aki képes gondolkozni és nem akad fenn azon ki hol lakik éppen.

2. Aki már 18 éves korától elvárja hogy a férfinak "egzisztenciája" legyen, legyen autója, hogy hurcolgassa, legyen háza hogy legyen hova feljárni, legyen pénze hogy meghívja bárhova...érdekes módon amikor ilyen nőtől kérdeztem hogy na és te hol laksz? Akkor a válasz az volt hogy apuéknál. Na és ki autóját vezeted? Apuét/Apu vette nekem. Sőt legjobb mikor jön azzal hogy így önállóság, úgy önállóság, de ha felhozod hogy miért nem költöztök össze, akkor lehülyéz hogy hogy gondolom, hát akkor elmenne minden pénze...bezzeg a férfinak legyen lakása, érdekes. :D

Utolsó: itt a 30 körüli otthonlakás egyaránt ciki a nőknek és a férfiaknak is. Mindenki ezzel a spórolás dumával jön. Jó vicc! 30 évesen fogsz havi 70 ezreket spórolni? Tudod, aki belevág egy lakásba, ennyi a törlesztőrészlete, szóval nem csak az albérlet létezik ám. És aki lakást vesz, 20-25 évre vesz fel hitelt, ezzel a gondolkodással 50 éves korodig otthon fogsz lakni és teszed félre a kis lakásodra a pénzt?

A lényeg itt azon van, hogy igenis egy 30 éves ne az idős szüleire támaszkodjon, lakjon önállóan, főzzön, mosson, vásároljon, takarítson magára, mert így lesz teljesen önálló és független a szüleitől, ami azért elvárható ennyi idősen.

Egy 30-as nőnek meg lehet elvárása az, hogy a férfi önálló legyen és ne anyuci süssön-főzzön rá, ehhez azért nem kellenek milliók. De aki így belekényelmesedik a szülői házba, attól később sem lehet túl sok jóra számítani. Szerintem igenis sokkal imponálóbb, ha egy férfi megismerkedik egy nővel és esetleg meghívja magához egy vacsorára, filmezésre, mint hazaviszi, ahol anyut-aput kell kerülgetni. Nagyon kínos.

# 7 Időpont tegnap 22:28 - Na, azért nagy túlzásokba ne essünk.

Én nőként amióta dolgozom, saját lakásra teszek félre. Albérlet nem jöhetett szóba, mert 20-as éveimben egyszer sem álltam olyan stabil lábakon, hogy tartósan belefért volna. Így a szüleimnél maradtam, és félretettem a pénzt, fenntartottam egy lakáskasszát. Néha még utaztam is, mert kellett, hogy távol legyek, de 31 éves koromra vettem egy másfél szobás lakást, ami nekem elég, ez már tőke, 8 év a törlesztés havi 30ezer alatt fixen.