Manapság miért ment ki a divatból az, hogy több generáció lakjon együtt? Régen ez volt a természetes.

Nagyszülőknek megvannak a saját hóbortjaik és nincs türelmem hozzájuk. Nem akarok velük a vallásról és a politikáról beszélni, mert ők még abban a mentalitásban nevelkedtek, hogy nekik van igazuk, mert ők idősek.

A szüleim megtették, amit meg kellett tenniük. Felneveltek. Itt az ideje annak, hogy kb. 20 év után újra tudjanak csak kettesben lenni: szexelni, kirándulni, romantikus programokat szervezni. Az ő dolguk innentől kezdve csak annyi, hogy pihenjenek és élvezzék a rájuk váró nyugis éveket.

A mi dolgunk meg az, hogy dolgozzunk, gyüjtögessünk és kikerüljünk az Életbe, ahol nem a nagymama főz ránk délután vagy hétvégén, nem anyuci mossa a ruhánkat és nem apu szerel meg mindent. Szeretnénk önállósodni, mi is a párjainkkal kettesben lenni egymásra utalva. Szeretnénk azt érezni, hogy az életünknek van egy olyan része, ahol csak mi vagyunk.

Már sokkal megvalósíthatóbb a különköltözés, mint pár száz éve. Már vannak lehetőségek. Akkor nem voltak. De ez nem jelenti automatikusan azt, hogy nem is lett volna rá igény!

Azert, mert valtozik a vilag, es az embereknek manapsag sokkal tobb lehetosege van az eletben.

Miert laknal a nagyival, ha onalloan is elhetsz? Anelkul, hogy barki beleszol ebbe vagy abba?

Ugyanez igaz pl a no-ferfi viszonyra. Miert van annyi valas manapsag?

Mert az emberek (nok) rajottek arra, hogy nem kell az egesz eletuket egy rossz kapcsolatban lehuzni.

Regen az asszony “verve” volt jo, kuss volt a neve, manapsag mar viszont (hala Istennek) valtoznak az idok, es egy elvalt gyerekes no is kezdhet uj eletet, igaz nehezen, de ossze sem lehet hasonlitani a regi idokkel.

A legtöbb embernek igénye van a függetlenségre és hogy úgy rendezkedjen be, ahogy ő szeretne. Régen is sokkal inkább volt kényszer, ma már több lehetőség van erre is.

Én meg például évekkel ezelőtt kiköltöztem külföldre. Le kellett volna mondanom erről a vágyamról és lehetőségemről, csakhogy elmondhassam, a szüleimmel élek?

25F

Régen nem volt ennyi lakás, csak a panelok (nyugaton a társasházak) rohamos építésével jött divatba ez. Szüleim is így tudtak elköltözni, lévén városiak, nem tudtak a kert végében/szomszéd telken egy kaláka házat összehozni a rokonokkal.

Gyakorlatilag elárasztották a piacot az"új" lakások, amik akkoriban nagyon divatosak, kompaktok voltak. Rakat videó van a panelokról és a hozzájuk kapcsolódó életről a youtube-on :) Ott is szépen levezetik a folyamatot.

Aztán a falusiak is inkább bevonultak a városba, mert a panelban már volt fürdőszoba(!!!), munka is volt és élet is folyt. Szórakozási lehetőség is adódott a lakótelepeken. Öreganyámék hiába voltak városiak, a régi polgári belvárosi házban (70-es évek) még a folyosó végén volt közös wc, a fürdés meg a lavórban ment. (Nem mindenhol, de sok helyen. Gazdag polgári házakban természetesen nem) Csak késöbb lettek a vizes blokkok beépítve.

Amikor felépültek azok a többgenerációs házak, mindenki azt gondolta: "majd a gyerekeim a felső szinten élnek velem tovább a családjukkal" és nem azt, hogy "idekoltoztetem aposomekat és a venlany sogornomet".

Egyébként ezek a házak sokszor nem adnak lehetoseget az elrendezesuknel fogva a külön háztartásra, márpedig a fogyasztói szokások nagyon mások eleve. Alkalmazkodni meg sokszor egyik fél sem akar vagy aki idősebb már nem is tud.