Más fiatal is utál vidéken lakni? Mivel lehet elviselhetőbbé tenni, mit lehet vidéken csinálni?

Vidéken lakunk egy kisvárosban, ahol szinte nincsen semmiféle normális kikapcsolódási, szórakozási, vásárlási, munka stb. lehetőség. Van pár óvoda és iskola, pár kínai üzlet, pár élelmiszerbolt, pár kocsma /cukrászda /kajálda (de a nagy része most zárva és a maradék helyről is csak kiszállítanak) és tulajdonképpen ennyi a város. A járványtól függetlenül üresek az utcák, max. abban az idősávban látsz embert mikor a többség megy iskolába /dolgozni vagy éppen onnan megy haza... amúgy mindenhol csend van, sehol senki, sehol semmi, soha nem történik semmi. Ha normális ruhát, műszaki cikkeket, könyvet, papír-írószert stb. szeretnél venni vagy rendelni tudod vagy pedig be kell utazni egy nagyvárosba, ami külön tortúra. Épkézláb rendezvények vagy programok sem szoktak lenni, mindig max. évente kétszer hívnak egy-egy előadót a nyugdíjasoknak / cigányoknak, rendelnek egy ugrálóvárat a gyerekeknek, kondérban kotyvasztanak valamit és ennyi. A környezet sem az a szép idilli, kellemes, zöld vidéki táj, ahol jót lehet kirándulni stb., hanem tiszta gaz minden, halomban áll a szemét a város határain mindenhol, büdös van, hajléktalanok és fura emberek csöveznek az erdőben, max. a traktornyomot tudod követni a szántásban, de turistaút vagy bicikliút nincsen sehol. Semmiféle diákmunka nincsen, illetve tanulási lehetőség sincs (pl. tanfolyamok). Nincsen sem park, sem sportpálya sem semmiféle közösségi placc, ahová kijárnának az emberek. A környező települések falvak, puszták, tanyák vagy hasonló kaliberű kisvárosok.

Egy éve itthon vagyok (távoktatás) és azt érzem, hogy már megfulladok. Már nem tudok mit kezdeni magammal, szinte depressziósnak érzem magam, hogy be vagyok zárva egy ilyen helyre. Nem tudok menni sehová, nem találkozom senkivel, egész nap otthon vagyok a 4 fal között. A szüleim egész nap dolgoznak, tehát tulajdonképpen estig egyedül vagyok. Max. hétvégén mentem el párszor egy nagyobb városba, de az is oda-vissza 4 óra tömegközlekedéssel, sok időm így nincsen és elég korán indulnom is kell vissza, hogy még hazaérjek este 8-ra.