Önök hogy tudnak panelban élni?

6 hónapig panelban (6. em.) laktam, előtte 35 évig családi házban. Azóta már visszaköltöztem :)

Két dolog volt borzasztó, a hangok és a meleg. Azon túl, hogy albi volt, soha nem éreztem a magaménak egyetlen szegletét se, a kis konyha és a kisszoba méretre és hőmérsékletre egy vicc. A wc-n ülve szarás közben valahol felettem egy kislány nyomkodta a zongorát, és énekelt, ez mindennapos volt. Már itt megdőlt bennem mindenféle szociális érzékenység. Egyszerre éreztem magam valami thriller forgatásán és egy koedukált általános iskolai budiban.

Sajnálom, hogy ilyen létezik, de tapasztalatnak jó volt. Soha nem megyek panelba :)

egyrészt valakinek simán megszokható (aki ilyenben nőtt fel, annak különösen), másrészt nem mindenhol hallatszik át minden.

na meg a kertesházas környékek se mind olyan csendesek

valaki az ablakban bömbölteti csóré bélát, valaki egész nap flexel, valaki naponta füvet nyír, valakinél pedig hajnal négykor rákezd a kakas, valakinél pedig egy kisebb kutyamenhely a hátsó udvar

Szükség nagy úr. De ez még semmi amit leírtál, bemásolom én miben élem mindennapjaim.

Alattam egy egész hentesüzem van olyan dolgozókkal, akik az elmegyógyintézetben is a legelzártabbakhoz kéne rakni. Na azt minden hétköznap reggel 5-től délután 4-ig megy, és akár éjjelente is elmegyógyintézeti hangok vannak.

Ja és szemben van egy óvoda, a gyerekek 8-4-ig úgy visítanak hétköznap, mintha nyúznák őket.

És hab a tortán, hogy minden hétvégén reggel 8-kor fúrható a fal délután 3-ig.

A családomról nem beszéltem, bőven elég ez is :)

Én 18 éves koromig panelban laktak a 8.-on, nagyon szerettem, kényelmes volt, viszont kicsi, 6an laktunk benne a szüleimmel és a húgaimmal.

Utána elköltöztem, a páromékhoz kertes házba, imádtam! Annyira nyugis volt, csend volt mindig, sehol egy szomszéd, nem kellett köszönni mindenkinek aki szembe jött veled, mint a panelban.

Most sajnos el kellett költöznünk és panelba kényszerültünk. Hát utálom, mint a sz*rt!!!

Minden hallatszódik, szemben a néni egy zsémbes öreg asszony, aki az ajtón keresztül magyaráz folyton.... De találkozni még személyesen, nem találkoztunk.

Én is családi házban nőttem fel, aztán most pár hónapja panelba összeköltöztünk a párommal. Lehet csak szerencsénk van, nem tudom, de mi nem szoktuk hallani a szomszédokat, max ha kint a bejárati ajtóknál a folyóson vannak és hangosabban mondanak valamit. A felettünk lévők wc lehúzását talán 1x ha hallottam.

Nem itt akarok megöregedni én sem, de azért nem olyan kibírhatatlan ahogy sokan gondolják.

Lehet egyes húgomat hallod, ő zongorázik panelban jó hangosan, igaz mi első emeleten lakunk de a hetedikig felhallatszik :D

2-es ezek nem olyan zavaró hangok, mint a panel hangjai. 19 évig laktam kertesben, sosem zavartak mert messzi, tompa hangok. Ja és semmi intim hang.

Köszönöm jól! Én se hallom, hogy lehúzzák a wc-t, vagy hogy beszélgetnek. Ha este, éjjel teljesen csend van, akkor lehet hallani, ha valami hangoskodik, vagy valami zajosat csinál.

Szerintem a szomszédoktól függ, mint ahogy családi ház esetén is. Van több ismerősöm, aki mindig panaszkodik, hogy a szomszéd állandóan flexel, füvet nyír, éget valamit, hangosan hallgatja a zenét, a kapujába parkol, stb. Szóval ugyanúgy tudnak kellemetlenséget okozni a szomszédok családi háznál is. Kivéve ha valami tanyáról van szó :D