Miért nem tudnak a szomszédok összebarátkozni egy társashàzban?

Ezt a jeget lehet megtörni közös sütizéssel, játszóterezéssel, pizsi partikkal.

Természetes, hogy az ember szívesen segít. Ellenben elidegenülést segíti a modern technika és a fokozott életvitel, ami mindenkinek a része. (vagy aminek mindenki része).

Ellenben nem várható el mindenkitől.

Ez egy szép dolog és segíti az egyént a fejlődésben és olyan élmény tud nyújtani, amiből életre szóló barátságok kötődnek.

Ám ma divatosabb sértődöttet játszani, ha valaki csak úgy néz ránk, hogy az minket zavar. Ezekből konkrét perek vannak amérikába és ez a lelki fertőzés lassan átterjed ide is.

Én amondó vagyok, hogy jó dolog a kapcsolatot tartani. Ehhez külön energiát kell belefektetni, de megtérül. Én pl minden második csütörtökön társasjáték estét tartok és minden páratlan csütörtökön borkóstolót. Jöttök lesztek, hoztok esztek jeligével. De mindig van elég kaja és pia, amit én állok. Ennek ellenére 4-8 ember jön át a 32 lakásból.

Igazából már 3 emberrel olyan jót tudó órákon át játszani, hogy csuhaj. Pedig introvertált vagyok (intp). Mérhetően feszélyez a tömeg és a buli. Piacon és metrón már rohamom is volt tömegiszony miatt. Ám amikor játékon, vagy finom borok és versek elemzésén van a hangsúly, akkor nem a személyt látom, hanem a "intellektüelt".

Nekem az intelligens és játékos (vagy akár kreatív munka) társaság örömet okoz. A hangos és céltalan társaság (ihb, disco, buli) taszít.

Tehát, ha teraszt akarsz építeni, én szívesen megyek, csak legyen kaja és kapjak elég vizet inni. De ha dium disum, bebaszcsi, csajok, pasik vannak, akkor érezd jól magad és hagy aludni :)

Nem vagyunk egyformák.

Covid idején most max neten játszunk közösen.

Amúgy gyereknek nagyon fontos a szocializáció. A közösségben való részvétel. Erre tökéletes a játszótér esetleg a baba-mama csoport és a sport.