Nektek hogy lett otthonotok, saját házatok/lakásotok?

Szüleim segítettek az első otthonomban. A másodikat a párommal együtt hoztuk össze. Összedobtuk, amink volt és hozzádolgoztunk egy kicsit.

Őszintén a szememben szar szülő az, aki úgy vállal gyereket, hogy nem gondol arra, hogy felnő. Még egy lakástakarék erejéig sem. De úgyis le leszek pontozva azért, mert nem dicsőítem a felkészületlen gyerekvállalást.

2002-ben a feleségemmel vettünk fel hitelt a meglevő önerőnk mellé 20 évre. A hitelünk forintalapú, mert nem hagytam magamat rábeszelni a devizahitelre. 2022-re lesz mienk a lakás.

Sajnos szülői segítségünk nem volt.

Én mondhatni örököltem.

Ugyanis édesanyám összekuporgatott egy lakásra valónyi pénzt, aminek a magját a nagyapámtól való örökség adta.

Kaptunk hozzá pénzt mamámtól, illetve innen-onnan kölcsön.

Akkor 3,5-4 millió volt a lakás ára, most 10+ milliót érne, ha felújítanánk, meglenne a 15M is.

...Ez egy garzonlakás Pesten.

Most tulajdonképpen kitörölhetném a 2,5-3 milliós örökségemmel. Persze, pénz, de még egy garázs sem jönne össze belőle, nemhogy egy lakás........

Tesóméknak anyámék oda adták a mama,papa házát ami az enyém lett volna, mamám és pápáp is ezt akarta volna csak hát mostmár meg tanultam hogy mindenről papír kell csinálni,én most egy bádogdobozban élek a kamionban, máshogy nem tudok össze szedni pénzt lakásra vagy házra, van még időm el dönteni, jól ki b...... velem, de semmi gond én erős vagyok, drága sógorkám nem szeret nagyon dolgozni inkább csak kapni szeret, nem akar nagyon megdolgozni semmiért, csináltam egy gyereket aztán azt hiszem kész van, igaz hogy azt fel is kéne nevelnie, saját anyja irányítsa a mai napig ami szerintem nevetséges.

Gondolom azért csinálták ezt anyámék mert rajtam látták hogy képes vagyok csinálni valamit az életben,őszintén szólva jót tesz ez a kamionozás mindig máshol vagyok,új emberekkel találkozom és ismerek meg, új helyeket fedezem fel ingyen maximum csak a busz jegyet kell meg venni ha nem akarok gyalogolni, legalább egy kicsit megismerem a világot ahol mi élünk,egyébként külföldön sincs kolbászból a kerítés,sok helyen sokkal többet kell dolgozni több pénzért.

Kiköltöztük külföldre. Itt egy kényelmes, 100+ nm-es lakást bérlünk a havi jövedelmünk harmadából. Így igazából nem vagyunk rákényszerülve saját lakás vásárlására. Így az ingatlanvásárlásra inkább befektetésként tekintek. Akarunk ilyen célból lakást venni, de itt a cél az lesz, hogy az árához képest jól ki lehessen adni.

Ha otthon maradtunk volna csak sok évnyi kemény spórolás után lehetett volna lakásunk és valószínű akkor se olyan, ami minden igényünket kielégíti. A spórolás meg azt jelentette volna, hogy éveken át csak dolgozunk, nem nyaralunk, nem szórakozunk stb. Őszintén nem szívesen rontottam volna el ezzel a fiatal éveinket, főleg így, hogy van alternatíva.

Tanulás, sok munka, szülői segítség, hitel.

A második már könnyebb lesz.

20 éves koromig a szüleimmel laktam Budapesten egy kertes házban.

25 éves koromig 3 barátommal béreltem egy lakást Edinburgh-ben.

26 éves korom óta egy kertes házban élek szintén Edinburgh-ben a párommal. Gyűjtöttünk rá és megvettük némi szülői támogatással.

28/N