Az introvertált, otthonülős emberek (főképp fiatalok) nem aggódnak azon, hogy életük legszebb éveit töltik a 4 falon, amikor annyi szuper nyári program és élmény várja őket?

Nem is biztos, hogy akarok gyereket, de ha lenne sem azt mesélném el neki legszívesebben, hogy buliztam. Nekem az nem élmény, teljesítménynek meg érdekességnek pláne nem az.

Mondjuk azt hozzátenném, hogy az, hogy introvertált valaki, nem azt jelenti, hogy otthon kuksol meg hogy egyáltalán nincsenek barátai. Én is introvertált vagyok, de színházba járni, kirándulni, utazni szeretek, meg mondjuk koncertre is járni... és jóval érdekesebb élményekre tettem így szert, mint bulizással meg fesztiválozással (azt is próbáltam, nyugi). Ja, és a jó élmény fokmérője nálam nem az, hány pasassal flörtöltem és hány liter vodkát vedeltem be.

Egyetértek azzal, hogy az extrovertáltak szálljanak le a földre, és jöjjenek rá, hogy nem csak az a szórakozás, amit ők annak tartanak.

Ugyanakkor ez is elég gáz, amit a másik oldal egyik képviselője írt:

"

Szerintem egy jó könyv vagy egy jó film több kultúrális élményt ad, mint valami fesztiválra, ami körülbelül annyiból áll, hogy ki tudja magát mélyebbre inni."

*kulturális, egyrészt

Másrészt a koncerteken is vannak baromi kulturális dolgok. Én rengeteg zenetörténeti könyvet olvastam (otthon, a 4 fal között), rengeteg zseniális banda van, és fesztiválokon sem kötelező inni. Számtalan rockkoncertre, fesztiválra stb.-re elmentem úgy, hogy soha nem voltam részeg. Én vagyok az, aki az átmenetet képezi, sokat ülök otthon, de megyek koncertekre, bulikra, fesztiválokra is, és nekem az a benyomásom, hogy mindkét oldal elég lekezelően beszél a másikról.

Aki azt hiszi, hogy az extrovertáltak csak dugnak, isznak, hánynak,

meg

aki azt hiszi, hogy az introvertáltak csak tévéznek, takarítanak, GYK-znak ottnon...

...nos, mindkettő rohadtul fantáziátlan.

Ja, és az introvertált meg extrovertált fogalmak a pop-pszichológia fogalmai. Olyan, mint amikor mindenkire, aki szomorú, azt mondják, hogy depis, meg mindenki, aki ír, az grafomán, meg OCD-s vagy, ha zavar, hogy félre áll a függöny. Az introvertált eredetileg (persze nem a női meg tinimagazinok logikája szerint) nem azt jelenti, hogy fél az emberektől, az extrovertáltnak pedig nincs feltétlenül sok barátja. Az introvertált azt jelenti, hogy az ő agya másként dolgozza fel a környezeti ingereket, többet fogad be (ez nem azt jelenti, hogy okosabb!), ezért számára a társasági esemény fárasztó,és az egyedüllét pihentető. Míg az extrovertált agya könnyebben kizárja a fölösleges, neki nem fontos ingereket, ezért másokkal lenni számára nem olyan fárasztó, számára feltöltődéssel jár, ha sok inger veszi körül.

26/N

A probléma kedves utolsó, hogy a tipikus extrovertált meg is teremti magának a saját kis káoszát bárhol, bármikor nagyívben téve mindenki másra, mert a bulika mindig jó és hülye aki nem szereti.

Ez pedig rendkívül fun tud lenni egy tanóra, egyetemi gyakorlat vagy ép munka közben is, amikor kedves extrovertált farok urat nem éri elég inger ezért elkezd zajongani, bunkózni, provokálni, hőzöngeni, ordítani, zenét ordíttatni és egyéb extrovertált intellektuális játékokat játszani.

Miért a te szüleid arról meséltek, hányszor voltak részegek? :D Én furcsállnám, ha az anyám vagy apám nekiállna mesélni arról, hogy milyen részegek voltak x bulin...

Introvertrált nem azt jelenti, hogy valaki otthonülős. Introvertrált is kimegy emberek közé, neki is vannak barátai.

De ezt már annyian magyarázták neked, úgy látszik nem értetted meg.

Én is introvertrált vagyok. Képzeld, nem csak otthon vagyok. Vannak barátaim és találkozok velük heti szinten. Nem járok bulikba, nekem túl pörgős, annak ellenére, hogy a tizenéves vagyok.

Vannak nagyon sok szép emlékem, megnyugodhat a lelked :D

"Ez pedig rendkívül fun tud lenni egy tanóra, egyetemi gyakorlat vagy ép munka közben is, amikor kedves extrovertált farok urat nem éri elég inger ezért elkezd zajongani, bunkózni, provokálni, hőzöngeni, ordítani, zenét ordíttatni és egyéb extrovertált intellektuális játékokat játszani."

Mint introvertált mondom, hogy ez nem extrovertáltság, hanem rohadt nagy bunkóság.