Miért van az, hogy a mostani fiatal férfiak nagy része már nem tud semmi otthon megszerelni?
Barátnőimtől is szoktam többször hallani, hogyha valami elromlik, akkor milyen nehéz jó szerelőt találni, sok idő mire kijön, drágán dolgozik stb. Mindig kérdezem, hogy a párjuk nem tudná megcsinálni? Ááá, ő nem ért hozzá, szét sem tudná szedni.
Nekem ez egy kicsit furcsa. Ha visszaemlékszem a gyerekkoromra, nálunk soha nem járt szinte semmilyen szerelő, mert apukám mindig mindent megjavított. Legyen az elektromos készülék pl mosógép, bojler, kenyérpirító stb (egyedül a tv-vel és a számítógéppel nem tudott mit kezdeni), vagy akár eldugult a lefolyó, vagy egy konnektor nem működött, kitört az asztal lába, új ól kellett a kutyának, hegeszteni, forrasztani, fúrni kellett valamit, ő mindent ilyesmit megcsinált. Sőt a biciklimet, később robogómat sem kellett soha szervízbe vinni, mert azt is meg tudta javítani. Most már elmúlt 60, de amire még az erejéből képes, azt mind megoldja otthon. Hozzáteszem ezek közül egyik sem a szakmája, szimplán ilyen "ezermester".
Szerencsére apósom is ilyen, emiatt pedig a párom is, hiszen őt az apja mindenre megtanította.
Viszont ismerek olyan 30-as férfit, aki kb. azt sem tudja, hogy milyen villanykörte való az otthoni csillárba, és akkor is szerelőt hív, ha a wc eldugul.
Miért lett a mai férfiak nagy része ilyen? Miért nem értenek már az otthoni barkácsoláshoz, szereléshez?
(Kötekedések elkerülése végett: tisztelet a kivételnek, természetesen vannak ma is ezermester férfiak, és ez becsülendő, csak sajnos jóval kevesebben. Kérem a kötekedő hozzászólások mellőzését.)
"Aki olyan szakmát tanult vagy olyan környezetben, családban nevelkedett, ami magával hozta azt, hogy ért az ilyen szerelgetésekhez "
a korábban említett 50es apám mindkét szülője kertész volt, az apja nem egy műszaki zseni (finoman szólva), apám mégis tud szerelni. szerintem az is számít, hogy belevág-e az egyén, érdekli-e egyáltalán a barkácsolás. nagynéném apósa asztalos, gyönyörű munkákat csinál még nyugdíjasként is, a fia mégse tud megcsinálni semmit.
Szerintem ez a "csináld magad" az előző rendszer sajátossága volt.
Ott sem értettek sokan hozzá, csak mindig volt valami haver aki ingyen megoldotta, vagy nekiálltak és barmoltak vele napokig, mert hát úgy olcsó. Mindent a pénzzel való spórolásnak vetettek alá az emberek.
Manapság ilyen szempontból közelítünk a nyugat felé. Ott ugyanis 20-30 éve is az ment, hogy az emberek a foglalkozásukkal voltak elfoglalva a szabadidejüket pedig szerették magukra áldozni. Olyan formában nem rossz dolog, hogy így "egymást etetik" az emberek, hiszen mindenki azt csinálhatja amihez ért.
Emlékszem nekünk még 90-es években kifejezetten pejoratív értelemben mndták a tanárok, hogy "nyugaton még egy villanykapcsolóhoz is szerelőt hívnak". És éltették a magyarságot, hiszen mi mindent megoldunk magunknak. Sokra mentünk vele.
Amúgy vannak akik manapság is feltalálják magukat.
Öcsém az a tipikus ezermester. A garázsunkban mostanában mindig áll egy-egy ismerős, rokon autója, mert volt hogy a fél elejét bontották le, volt, hogy motort cseréltek. Sosem tanulta, csak utána nézett mi hogy és megoldották. Számára ez hobbi.
Engem meg például mindig jobban érdekelt a virtuális világ, szoftverek. Nem vagyok programozó, de azért az átlag felhasználótól szélesebb érdeklődéssel rendelkeztem korábban. Bármi felmerült gépes témában az megoldottam.
Illetve a barkácsolásnál is sokat számít a "rutin".
Ha elsőre kell kifessek egy házat, átkábelezzek mindent és felszereljek kapcsolót, akkor le fogom cumizni magam. De másodjára, harmadjára már sokkal jobban menne. Sokadjára meg lehet elérném egy szakember szintjét, ha érdekelne a téma annyira.
Vagy például építettünk már magán megrendelőnek több 100 millió forintos villa épületet. Nyilván ő sem fog leállni magának szerelgetni.
Valami igazság abban is van, hogy ma már tényleg sok dolgot úgy gyártanak meg, hogy ne is lehessen otthon javítani (ezt pont apukám mondta nemrég, miután elromlott a szendvicssütő, és vagy fél napba telt, mire talált olyan speckó méretű csavarhúzót, amivel egyáltalán szét tudta szedni), de az is való igaz, hogy sokakban a szándék sincs meg.
Az unokatesóm is épp a minap panaszolta, hogy elromlott náluk a bojler, és egy hétig hideg vízben fürödtek, mosogattak, mire odaért a szerelő.
Amikor nálunk volt ilyen, apukám még aznap szétszedte, hozott bele másik fűtőszálat, kipucolta a vízkövet belőle, és aznap estére már ismét volt melegvíz.
Az első és legfontosabb magyarázat az, hogy a fentebb említett generáció nem adta át a tudását a következőnek. Apa nálunk is ilyen ezermester féle, aki mindent megépít vagy megjavít és soha életemben egyszer nem hívott oda maga mellé, hogy bármit tanítson, pedig teljesen jó a viszonyunk. A másik az, hogy a szándék sincs meg a fiatalokban, én se nem vágyom ilyen tudásra. Én a munkámhoz akarok érteni, jó specialista akarok lenni és elég pénzt keresni belőle, hogy a pénzért bérelhessek embereket, akik ahhoz értenek, amire nekem épp szükségem van. Elhiszem, hogy régen ezek általános készségek voltak, de manapság egyszerűen mások azok, amikhez pedig az idősebb generáció nem ért jellemzően pl informatika és nyelvtudás.
23/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!