Ha lenne lehetőség x évvel később, ti visszavágnátok annak, aki gyerekkorban az osztályból kiközösített, csúfolt?
Osztálytalálkozó lesz, megy a szervezés, a hangadó kezdte el, aki azzal vívta ki a főszerepet, hogy az osztályt ellenem fordította. Most a csoportban nyilvánosan írja, hogy majd elnézést akar kérni. Ti elmennétek a találkozóra, vagy visszaírnátok neki, hogy nem bocsájtotok meg, bár értékelitek az igyekezetét, csak ez édes kevés, mert amit tett, az számomra megbocsájthatatlan, és nem akarom, hogy feloldozást kapjon. Mindezt úgy, hogy mindenki lássa az üzenetet, vagy privátban írnátok esetleg neki, vagy hagyjam figyelmen kívül?
Ezzel a húzással ő most egyrészről feloldozást akar tőlem, mások szemében ő lett a jó, a megbánó, ő a szervező, és közben megint nyilvánosan megalázott.
Az osztályból ezek után igazából senkire se vagyok kíváncsi, hiszen senki nem állt akkor mellettem sőt, ő ugyanúgy bűnösök. A találkozóra nem megyek el, szóval nagyon nincs tétje a dolognak. Az én lelki megnyugvásom a tét, illetve az, hogy vajon leesik nekik, hogy mit tettek egy emberrel ha írok bármit is? Szerintetek ha írnék, menni fog-e a pletyka és rosszul jönnék-e ki belőle, vágjak oda keményen, vagy mit tennétek ilyen esetben?
A válaszokat előre is köszönöm!
válasza: válasza:Engem bántottak kiskoromban. Éveken keresztül szivattak, köptek le és egyebek. Lett volna alkalmam vissza vágni már azóta de nem... Én jobb vagyok ennél, a gyerekkorom nem változtatja meg, ha visszavágok, viszont megvan bennem már a tudat, hogy belőlem valaki és ők senkik. Ráadásul az is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen lettem és nem bánom. Ha nem szívattak volna mikor kicsi voltam és gyenge, később mikor nagy lettem és erős lehet én szivattam volna másokat. De így sok ember életét segítettem már és fogom is segíteni. Nekem szar volt amíg senki voltam, de később mikor voltam valaki, rengeteg embert védtem meg, segítettem át nehéz időszakon és még sok hasonló.
Nincs eszembe visszavágni, kicsit hálás is vagyok érte, mert lehet én is ilyen lettem volna, aki a kissebbekkel kötekszik és erőszakos...
válasza: válasza:Azért ilyet, hogy "ez kellett ahhoz, hogy ilyen ember legyek", ez kb a férjem csak azért ver, mert nem viselkedem rendesen.
Én nem mennék el. Nem jópofizom olyanokkal, akik szarok voltak. Én tudtam emberként viselkedni gyerekként is, nekik is ment volna.
Köszönöm az eddigi válaszokat, reagálnék rájuk:
1. hozzászóló:
A megbocsájtás nekem lenne fontos, de én nem hiszek a megbocsájtásban, a pszichológiában ez a fogalom nem létezik, ott feldolgozás van. Neki pedig úgy érzem, kell a megnyugvás, de egy egyszerű bocsánatkéréssel nem tudja kompenzálni a 4 év poklot. Egyszerűen nem lehet, még akkor se, ha őszinte. 2 x távlat után is azt kell mondjam, ez képtelenség. Akinek volt ilyenben része, azt hiszem tudja, mire gondolok.
2. hozzászóló:
Engem is formált, de rossz irányba, önbizalomhiányos lettem, és túlkompenzáltam, emiatt a középiskolában benne voltam a társaságban, rengeteg barátom volt, viszont ez a tanulás rovására ment, amit később persze pótoltam, de éveim vesztek el, amit a mai napig próbálok visszahozni. Örülök, hogy pozitívat hozott ki belőled! Én is segítek azon, akit bántani próbálnak, ebben hasonlítunk. Azért, hogy hálás vagy érte, ez neked jelent gondolom megnyugvást. Ok nélküli folyamatos, évekig elhúzódó bántalmazásért én nem tudok hálás lenni.
3. hozzászóló:
Én se vagyok éppen fiatal már, megértem, hogy nem mentél el. Fel tudtad dolgozni a sérelmeket? Nekem most feltépték a sebeimet sajnos. A családom, se a pedagógusok nem tudták és nem is kezelték a problémát. Konkrétan tűrtem, hiába akartam másik iskolába menni, ebbe nem mentek bele a szülők (ez lett volna ebben az esetben az egyetlen megoldás). Amit tettek, megbocsájtatatlannak gondolok. Elég komolyan utánaolvastam most a szakirodalomnak, és ez egyértelműen nagyon súlyos károkat okoz egy gyermek személyiségében. A megoldást pedig ilyen esetben csak felnőttől kaphatja, amit én nem kaptam, hiába kértem segítséget.
Biztos vagyok, hogy ő nem akar a barátom lenni, és bármilyen sikeres is lehetek az életben, ők ugyanúgy lekezelnének, pedig nem is ismernek, azt se tudják, azt se tudták, valójában ki vagayok.
A válaszod tetszik, amit írtál, megfontolom én is.
4. válaszóló:
Egyetértek Veled.
A bántalmazó és bántalmazók már mind anyukák, azért kíváncsi lennék arra, ha az ő gyerekük kerülne olyannal szembe, mint amilyenek ők maguk, mit gondolnának akkor?
válasza: válasza:#4
Kissé indulatos vagyok alapból, könnyű felbosszantani stb stb. Ez nem olyan, mint ami a példádban szerepel. Ha nincs az aki megmutassa, hogy milyen a másik oldalon, szerinted egy agresszív jellemmel milyen lennék?? Szerinted, mikor egy kis takony gyerek beszól nem verném meg?? Így meg veszek egy mély levegőt és megyek tovább.
Vagy mikor közép is egy 9.es tőlem kb 40kilóval kissebb kis páva gyerek nekem jön szerinted attól a naptól kezdve nem szivatnám?? Vagy volt olyan, hogy véletlenül leöntöttek, akkor is szegény gyerek lesápadt, de mondtam neki, hogy nincs semmi baj. Pedig tényleg hamar pöccenek a legkissebb dologra is.
Szerinted így milyen ember lennék, ha csak az ideges, ingerült természetemet veszed alapul?? Kinéznéd azt egy hirtelen haragú, indulatos parasztból, hogy ahol lehet ott segít és ha kissebbel van gondja szó nélkül tovább áll, nem szól egy rossz szót se??
Sőt, ha véletlenül én megyek neki egy kissebbnek, persze úgy hogy ő is figyelmetlen volt, még bocsánatot is kérek?? Vagy volt olyan, hogy véletlen kiütötték a kezemből a telefont, persze nem lett semmi baja, a srác bocsánatot kért és mindenki ment a dolgára.
És még tényleg rengeteg dolgot tudnék mondani. Szerinted akkor is ilyen lennék, ha kissebb koromba nem bántottak volna??
(Hozzá tenném, hogy előtte is agresszivabb voltam és kötekedtem is néha másokkal. Utána viszont senkivel és bármi van próbálok nyugodt maradni. De aki tőlem kissebb vagy gyengébb azoknak egy rossz szót se mondok. Max koliba volt olyan, hogy az ilyen kissebb gyerekeknek szóltam, ha gond van szoljanak egyből én intézem. Akik haverjaim voltak azokkal nem kötekedhetett és erőszak nélkül intéztem a dolgokat)
Utolsó hozzászóló:
Ezt biztos ide akartad írni??
Megmondom őszintén, nem értem, hogy jön ez ide, illetve a nekem való címzést sem...
válasza:Továbbra sem hiszem azt, hogy "helyre lehet verni" valakit. Ha te bántottál volna másokat, ha nem bántanak, akkor szimplán egy genetikailag szar ember vagy.
Én is agresszív vagyok, egyszer felindulásból szétvertem egy üvegajtót, mindkét karomat végigszántották a szilánkok. De embert nem bántok, vagyok annyira magamnál. Nem kell a szociopata kortársaimnak helyre verniük.
Ez csak önnyugatatás. Történt veled egy rémes dolog. Úgy dolgozod fel, hogy azt mondod, rossz ember lennél nélküle. Nem lennél az. Senkibe nem lehet empátiát verni. Akkor is jó lennél, ha nem bánt senki. Csak ha ezt a kognitív disszonanciát kiveszed, akkor marad az, hogy egy ostoba gyerek minden ok nélkül bántott. Ezt nehezebb feldolgozni, mint kreálni hozzá egy okot.
Utolsó hozzászóló:
Egyetértek, bár gondolom ezt nem nekem írtad, de szó szerint így van: "Ez csak önnyugatatás. Történt veled egy rémes dolog. Úgy dolgozod fel, hogy azt mondod, rossz ember lennél nélküle. Nem lennél az. Senkibe nem lehet empátiát verni."
Én sose verekedtem, bár lehet, azt kellett volna, mert megérdemelte volna főként a nagypofájú lány, meg a hívei, hogy szájon vágjam vagy gyomrost kapjon, de a lányok máskk, a fiúk ezt verekedéssel lerendezik, nálunk azért ez nem így van.
A kérdésem ettől függetlenül nem erre irányult, hanem arra, ami a címben is van. A kérdés, szóljak-e hozzá akár egy szót is, vagy hagyjam a fenébe a dolgot? Ahogy így olvastam, lehet, hogy szeretné azt hinni, hogy jobb ember lett, de nem sokat változott. A bűneit pedig elkövette, bármit csinálhat, erre nincs mentség. Igazából ezt szeretném valahogy megértetni vele, hogy fogja fel, mit okoz egy "gyerekcsínnyel", ami valójában nagyon durva tett. Szerintem az ilyen nagyon fel se fogja, max. akkor sejti egy picit, ha a családjában van esetleg hasonló eset.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!