Miért érzem magam gyereknek felnőttként?
Szerintem normális dolog. Én 35 évesen még mindig úgy érzem, mintha huszonéves lennék. Aránylag gondtalan az életem, szabad vagyok sok szempontból, nincsenek kötöttségeim, amiket magam elé kéne helyeznem. De nem feltétlenül ettől függ, mert vannak családos barátnőim, akik ugyanolyanok maradtak, mint egyetemistaként voltak, nem fáradtak bele a dolgokba.
Szerintem nem baj az, ha nem görcsölsz rá, hogy X éves vagyok, így meg így kéne kinéznem/viselkednem/tartanom az életben. Ezek az emberek sokkal hamarabb is öregszenek belül, ráadásul a férfiak jó része látvanyosan hamarabb tönkre is megy a stresszelésven és hajtásban. Nekem nőként pl jelen pillanatban a korom szerint azon kéne siránkoznom, hogy még senki nem húzott gyűrűt az ujjamra, és ketyeg a biológiai órám, gyorsan fel kell csinaltatnom magamat valami jöttmenttel, mert kifutok az időből. De én pl nem érzem ezeket, ezek csak hülye társadalmi beidegződések, hogy adott életkorban mit kéne csinálni.
Szóval ha amúgy nem vagy életképtelen vagy céltalan, akkor semmi gond nincs ezzel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!