Normális, ha felnőttként ennyire megváltoznak a prioritások?
Amikor gyerek ill kamasz voltam, nem álltunk jól anyagilag. Rokonoktól örököltem a ruhákat, cipőket, minden másból csak a legolcsóbb jutott...
Akkoriban mindig arról álmodoztam, hogy felnőttként majd gardróbszobám lesz, rengeteg ruhám, és csakis újak, nekem nem kell még egyszer más megunt holmija.
Most már felnőtt vagyok (25).
Sose merült fel, hogy legyen gadróbszobám, holott hely van bőven a lakásban, sőt, üres helység is, mégse szeretném annak kialakítani.
A ruháim 90%-a turis (szóval minden, ami nem cipő, nadrág és fehérnemű), megtehetnénk, hogy újat vegyek, de valamiért nem tartom lényegesnek, olyan mindegy, honnan van.
Ugyanígy minden más. Anno elképzeltem, hogy én majd ha már keresni fogok, csakis drága sminkeket, kozmetikumokat fogok venni, irigyeltem a lányokat az osztályban (középiskola), akik megvehették a 3000Ft-os szempillaspirált, nekem csak az 1000Ft-os jutott, arra is úgy kellett összekuporgtani, hogy 6 havonta vehessek egyet. Na, most is ugyanazt használom, mint anno tiniként, holott egyáltalán nem okozna gondot megvenni a drágábbat sem. Csak már nem akarom.
Ugyanígy a házimunka is például. Gyerekként utáltam, ha lemaradtam mondjuk egy sorozatrészről, vagy nem mehettem ki, vagy nem telefonálhattam a barátnőmmel, mert helyette mosogatni kellett, padlót mosni vagy a főzésnél segíteni.
Most nagyon szeretek főzni, és inkább nem ülök le addig olvasni/filmezni, ameddig a lakás nincs rendben.
válasza: válasza:Abszolút normális.
Az lenne abnormális, ha megragadtál volna gyerek szinten felnőtt korban.
Gondolom gyerekkorban más volt a világképed neked is. Pl. gyerekként nagy számnak tartottam az ilyeneket, amit osztálytársakkal mutogattunk egymásnak, legyen az smink vagy parfüm stb. Felnőttként azóta kitágult a világképem, megannyi sokkalta érdekesebb dologgal is találkoztam életem során, mint egy fránya smink készlet vagy parfüm.
Manapság nem is értem miért maradnál le sorozat részről, rég volt az, amikor tv-ben bambultam a sorozatokat és nyomon követtem, hogy mikor kezdődik, ma kényelmesebb megoldások vannak, megnézhetem interneten, ott meg sosem maradok le. Normális, hogy nem igazítom a napirendem egy sorozathoz, főleg ha megtehetem azt is, hogy bármikor nézzem....
válasza:Szerintem alapvetően felnő az ember és realizálja az igényeit. Nincs ebben semmi extra.
Belegondolok, fiatalon csúcs telefonra vágytam, meg csúcs gépre. Valamilyen szinten meg is vettem ezeket. Egyetem alatt álmaim gépét, amolyan best budget PC-t. Vagy egy Oneplus 3T telefont. De mióta ezek megvannak nem vágyom többre.
A gépem vagy 6 éves, régen a játék volt az életem, ma már munka eszköz, arra bőven elég. Pedig régen milliós PC-ről álmodtam. Most meg 3 hónapja Linux rendszert használok, mert játékon kívül minden másra elég. telefonom is 2,5 éves. Megtehetném, hogy évente cserélem, néha el is gondolkozom, aztán inkább lementem a pár 10 GB videót, képet és újabb egy évig elvagyok azzal ami van.
Vagy fiatalon vágytam volna autóra. Ma meg céges autóm van még sincs a seggem alá nőve.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!