Iskolai elnyomás áldozata ti hogy birtátok ki a bántalmazást/cikizést? Nekem a cikizés rosszabbul esik mert a fizikai terror nyoma 3lmulik de a lelki terror nyoma sose.

Sehogy, nem jártam be iskolába.

Belőlem inkább dacot váltott ki az egész és azt, hogy nagyon megerősödtem. Ehhez kellett az alapos önismeret és önmagam megszeretése, elfogadása, de szerencsére sikerült és rájöttem, hogy soha nem fogok tudni mindenkinek megfelelni és nem is kell! A mindenféle random emberek véleményének nem szabad hatnia az életminőségemre, de csak akkor hat rá, ha hagyom. Ennek nyomán mindenféle megfelelési kényszertől megszabadultam mások felé, enélkül szerintem az ember sosem lesz igazán boldog.

Ignorálni kell azokat az embereket, akik a nehéz időszakot okozzák.

A környezet változás és az idő, eltompítja a megrázkódtatásokat, noha már 6 év telt el még mindig mosolyogva végignézném a kínhalálukat azoknak a tetveknek, de alapvetően a mindennapjaimra nincs hatással a múlt, nem vagyok paranoiás, nincsenek flashbackjeim, idegrángásaim, vagy hasonlók. Mondják: "az idő mindent megszépít" Hát ha meg nem is szépíti a történteket, de eltompítja, elkezdesz felejteni/ már nem tulajdonítasz akkora jelentőséget neki. idpvel jelentéktelenné válik a "lelki terror nyoma", csak egy pocsék emlék lesz egy pocsék korszakból.

Én olyan rosszul bírtam, hogy lelkileg bele betegedtem. Azóta is gyógykezelés alatt állok.