Van valami értelme az életnek?

Alapból nincs. Egy egyénnek, pl a tiédnek tuti nincs.

Annyit tudsz tenni hogy kihasznalod a halálodik hátralevő időt olyan dolgokra amiket élvezel. Ha befordult depressziós vagy/leszel mint én, akkor is meghalsz, csak az addigi időt is "szenvedve" töltöd, pedig milli+1 jó , izgalmas, szórakoztató, segitő, hasznos,érdekes dolgot is csinálhatsz. Ha van gyereked vagy szeretnél, az ő boldogsága, jóléte lehet cél...

Azt hiszem érnek minket mindenféle hatások, amiket valamilyen módon kezelni fogunk, szerencsés esetben talán fejlődünk ezáltal. Megértjük mi, miért, miért pont úgy, vagy néha megtörünk, elveszünk, felépülünk, de tartunk valamilyen irányba és minden pillanatban van egy valaki, aki mi vagyunk. Szerintem erről szól a Bibliában az a szöveg (nem vallásoskodok, a szöveg a lényeg), hogy "legyetek mindig készen" mert nekem pl. nem mindegy milyen emléket hagyok hátra másokban magamról. Nem az érdekel hogy emlékezzenek rám vagy valami maradandód hagyjak, hanem ha egyszer valakinek eszébe jutok jó érzésekkel gondoljon rám. Így élve is. Úgyhogy valami ilyesmit gondolok, hogy a sok mindenféle ránk rakódott hatás jól formáljon, jó irányba tereljen, és emberséggel forduljak másokhoz.

A család egyszerűen együttjárhat az élettel. Nem kisebbítem, életformánként változó ki miben éli meg a személyes csodáit, ez is egy útja ennek, de nem cél, hanem egy természetes folyamat, ahogy mások az alkotásban, az emberek segítésében teljesednek ki. A siker-pénz mint életcél, akkora zsákutca, hogy már életében rájön az ember, mekkorát tévedett vele. De van az életnek célja szerintem, csak nem tudjuk pontosan mi, de legalább meg kell próbálni a legtöbbet kihozni magunoból. Nem az életből magunknak, hanem magunkból az életünkben.