Ha egy kávézóban/étteremben látsz egy fiatal lányt, aki fényképezi telefonnal a tányért?

"előveszi az okostelefonját, lefényképezi, ami előtte van, nyomkod valamit a telefonján, vigyorog"

Idáig mosolygok magamban rajta.

"majd elteszi és nekifog ..... beszélgetni"

Ekkor fellélegzem, hogy maradt belőle a normális emberből is.

Saját példa: egyszer ültünk egy étteremben kettesben a feleségemmel. Rajtunk kívül csak még egy fiatal pár volt ott. Mi néztük a berendezést, egymás figyelmét hívtuk fel az érdekességekre. Beszélgettünk erről-arról, míg vártunk az ételre. Ők meg? Mindketten saját telefonjukba mélyedtek, egymáshoz egy mukkot sem szóltak. A berendezésre egy pillantást sem vetettek. Meg is állapítottuk, hogy milyen jó, hogy mi egymásra találtunk, mert egyikünknek sem kellene olyan partner, mint ők.

Mindenki ezt teszi, ki okkal, ki ok nélkül.

Haverom csaja kint volt külföldön a világ másik felén, nekik ez volt a kapcsolattartás része, hogy fotózgatták ki mit csinál-lát éppen, kikkel merre jár.

Én is szoktam öcsémnek, anyámnak, haveromnak ezeket küldeni, hogy lássák milyen jót eszem. De olyan is volt, hogy úgy nézett ki a kaja, mintha le lenne hányva, már poénból is lefotóztam.