Várószoba: Nincs miért élnem, a világ kiüresedett. Mit tegyek?

Mióta érzed ezt és minek hatására?

Szerintem pszichoterápia lenne jó, mert ezeket lelki oldalon sokminden okozhatja.

Hasonló cipőben járok. És nekem a pszichológia segített. Első két pszichológus csak magáról beszélt és fogalma nem volt arról, hogy mit mondok. A harmadik sem volt normális, de legalább elindított egy irányba, ahol magamtól tudok már előre lépni.

Aztán a negyedik már tudott segíteni érdemben.

Sajnos nem gyógyultam ki a depresszióból, és kevés időt töltök természetben és a jövőm elég kilátástalan és a lehetőségeim korlátozottak. De keresek új hobbikat. Próbálok új szokásokat kialakítani és régieket elhagyni. Küzdök.

Ha tehetem mozgok. Az segít a legtöbbet.

Az én nézetemben:

Első lépés, a felismerés.

Második a segítség kérés.

Harmadik a segítség elfogadása.

Negyedik, amikor már nyíltan tudsz beszélni erről.

Ötödik, amikor már magadtól is keresed a megoldásokat.

Mozogni mennyit mozogsz? Egy csoportos, vagy egy személyi edzős erőnléti edzést tudok ajánlani. A mozgástól a keringés és az étvágy is javul.

Ami nekem nem segít és ront a helyzetemen: a passzivitás és a hibás döntések. Tipikus ilyenek a filmezés, sorozatok, otthon ülés.

Ami még segít nekem: másokról való gondoskodás, jótékonykodás. Persze ehhez most még nincs olyan jó idő, és mindig találok kifogásokat. De napi 5 jócselekedet (nénit átkísérni az utcán, másnak visszavinni a bevásárló kosarat, hajléktalannak ételt adni, kollégának segíteni, amikor elakadt, átadni a helyemet a buszon) már érezhetően segít rajtam.

Ez az ember nagyon mélyen depressziós volt. Az ő példája is segít abban, hogy kicsit máshogy lássam a helyzetem.

https://www.youtube.com/watch?v=-eBUcBfkVCo