Gondolkodom azon, hogy mi a bűnöm? Vagy mi lehet bűn egy ember mindennapi életében?

Kzitus utolsó bekezdése hasznos infó lehet neked kedves kérdező.

Ha nem érzel olyan súlyú bűnt magadban ami miatt nyilvánosan kéne bűnvallást tenned akkor nem kell. De mondok egyet-kettőt hát ha. Leborultál szobor vagy kép előtt? Imádkoztál Máriához?

Szia kérdező!

Lényegében az ember már a megfoganás pillanatában eredendően bűnös: „Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.” (Zsolt 51:7) A tényleges bűn pedig az, amit egy ember valóságosan el is követ. A kettőnek az egymáshoz való viszonyával kapcsolatban Pál apostol azt hangsúlyozza, hogy sorrendben előbb van az eredendő bűn, és az emberek éppen azért követnek el tényleges bűnöket, mert már eleve bennük van az eredendően bűnös, romlott természet.

Isten az első emberpárral kötött szövetséget. Ők képviselték az összes embert. Az eredendő bűnt lényegében egy szerződésszegésnek kell felfognunk: „De ők, mint Ádám, áthágták a szövetséget.” (Hós 6:7) Isten Ádám személyében az egész emberiséggel szerződést kötött Édenben, amint egy államfő az egész népet képviselni szokta egy szerződés aláírásakor.

Isten az Ádámmal való szövetségkötéskor Ádámban benne látta a leszármazottakat, vagyis ezúttal az egész emberiséget, mint ahogy egy államfő által aláírt nemzetközi szerződés az egész államra és a következő államfőkre is kötelező a diplomáciában. Amikor Ádám vétkezett, Isten szemében mi is mindannyian vétkeztünk őbenne, vele együtt.

ezt a szerződést nem Isten bontotta fel, hanem az emberi nem, amely a bűnbeeséskor Ádám ágyékában volt már, és amely ezáltal egyetemesen a szerződésszegés jogi állapotába került, éppen ezért a szerződés egyoldalú felbontása után többé egyetlen ember sincs abban a jogi helyzetben, hogy számonkérje Istent olyan dolgokért, amiket ő csak a szerződésen belül garantált.

Azt mondod te soha nem követtél el bűnt, szerintem ilyen ember nincs ezen a földön, de ha tévedek és van, akkor is szüksége van a kegyelemre, amit Jézus Krisztus szerzett meg nekünk, keresztáldozatával. A megváltás egyetemes ajándék, minden emberre érvényes, de ezt az ajándékot át is kell venni ahhoz hogy a miénk legyen.

"őket lebaszta"-írod.

Te pedig tiszta gondolkodású, beszédű és írású vagy?

Vagy néha becsúsznak mocskos szavak? :)

Halihó, itt a Biblia szerinti bűnök listája, válogass kedved szerint:

1. Az érzelem bűnei:

Hálátlanság (2Tim 3:2).

Szülőkkel szembeni tiszteletlenség, engedetlenség (2Móz 20:12, 21:17; Mt 15:3–6; Ef 6:1–3).

Engedelmességgel természetesen a gyermek csak addig tartozik a szüleinek, ameddig kiskorú. Tisztelettel azonban felnőttként is tartozik nekik. A tisztelet a Szentírásban azt is magában foglalja, hogy idős korban, ha szükséges, gondoskodik róla anyagilag.)

Gonoszság, rosszakarat, roszszindulat (Róm 1:29).

Romlottság, jellemtelenség (Róm 1:29).

Irigység (Róm 1:29).

Gyűlölet, gyűlölködés, gyilkosság (2Móz 20:13).

A gyűlölet már gyilkosságnak számít az Újszövetségben (Mt 5:21–26; 1Jn 3:15). Külön érdemes megemlíteni mindenféle fajgyűlöletet, ezek között is a legrosszabb az antiszemitizmus: ez okkult bűn is egyúttal, mivel Isten választott népe és Isten rajtuk elvégzendő terve ellen van (1Móz 12:3, 27:29; 4Móz 23:7–8; Róm 11:11–32).

Rosszban mesterkedés (Róm 1:30).

Összeférhetetlenség (Róm 1:31).

Szeretetlenség (Róm 1:31).

Engesztelhetetlenség, haragtartás, keserűség (Róm 1:31).

Irgalmatlanság (Róm 1:31).

Ellenségeskedés (Gal 5:20).

Harag (Gal 5:20).

Pártütés, lázadás, engedetlenség (Gal 5:20).

Bármilyen Istentől rendelt tekintéllyel való szembeszegülés.

Önzés, önszeretet, önközpontúság (2Tim 3:2).

Kérlelhetetlenség (2Tim 3:3).

Kegyetlenség (2Tim 3:3).

A következő Igékben lehet utánanézni még az itt felsorolt bűnöknek:

2Móz 20:3–17; Mk 7:20–23; Róm 1:18–32; 1Kor 5:11, 6:9–10; Gal 5:19–21; 2Tim 3:1–5.

2. Az értem bűnei

Az elme kevélysége (1Móz 2:16–17, 3:1–6; 1Jn 2:15–16).

Hamisság, álnokság, hamis ideológiák (Róm 1:29).

Dölyfösség, kevélység, gőg, büszkeség, felfuvalkodottság (Róm 1:30; 2Tim 3:2–4).

Istentagadás (Róm 1:30).

Balgatagság, bolondság (Róm 1:31; Zsolt 14:1).

Ez nem a természetes képességekre vonatkozik, hanem arra a szellemi restségre, értetlenségre, amely miatt az emberek végiggondolatlan ostobaságok híveiül szegődnek (Péld 24:9)

Vakmerőség (2Tim 3:4).