Ti hogy bírjátok a magányt és a társadalom "elvárásait"?
Egy családtaggal tartjuk a kapcsolatot. Ha jót mesélnék, félbeszakít, nincs türelme végighallgatni, ha rosszat (zömmel ugye a munkahelyemről), akkor lehurrog, hogy minden munkahely rossz, mindenhol vannak idióták.
Persze ő a saját életéről és munkájáról órákat beszél.
A barátaim zöme szintén magáról beszél. Ha én panaszkodnék, lehurrognak, prédikálni akarnak vagy kéretlen tanácsokat adni, vagy egyszerűen szavamba vágnak. Én persze hallgassam őkeg el órákon át. Rólam 3 mondat, róluk egy fél este. Tisztelet a kivételnek, mert előfordul fordítva, de pont azokkal, akikkel ritkábban találkozom.
Rám nehezedik egy nagy nyomás a családtagomtól, munkatársaktól, barátoktól, ha kínomban ide írok kérdést, a válaszolóktól is, hogy fogadjam el a munkámat, ne szóljak egy rossz szót se csak dolgozzak és jól. Fogadjam el, hogy magamról nem beszélhetek, döntéseimhez nem kérek segítséget (na olyankor bezzeg kellene a tanács), nem panaszkodhatok, de általában jókat se mondhatok. Mindig pörögjek, mindig legyek jó kedvű, hallgassak meg másokat és lelkesedjek a jó híreikért.
Kussban képezzem magam, viseljem el, hogy soha de soha nem pihenek (nem igaz, tegnap (vasárnap) fél órát pihentem alvás előtt.
Mindig legyek pozitív, sohase sírjak stb.
A kritikákkal nem szűkszavúak.
Amúgy azt se tudják, mit dolgozok, mit érzek, hogy vagyok... Ha ez utóbbiból egy kis infó is csepeg hozzájuk, be akarnak nyugtatózni (megtörtént eset).
Azt is érzem, hogy bármit érek el, az nem elég és/vagy leszólják.
Bocsi, hogy kusza, csak rossz a kedvem és melóban írok, telóról.
Igeen, vállalom, hogy ha és amennyiben elmaradok a csoporttól,nekem kell a főnök szemébe néznem. Nem szoktam amúgy elmaradni.
válasza:
válasza:Ha félbeszakítanak, akkor nyugodtan jegyezd meg, hogy "Nem tudtam, hogy a te mondatodnak az eleje fontosabb, mint az enyémnek a közepe."
Aztán talán leesik nekik, hogy nem illik félbeszakítani másokat.
válasza:A kérdésed kiirása alapján borzasztó negatív, panaszkodó ember vagy - és így érthetö, hogy nem sokáig van az embereknek türelme hozzád.
Elsösorban magadat kellene rendbetenni, és ebböl a siránkozó állapotból kellene kilépni.
Ha tényleg akarnád, akkor sok mindent elérhetnél, csak akkor nem lenne miért panaszkodni.
válasza:3.
Negatív az vagyok és valahol az is akarok lenni. Bár ez nem jöhet le a kérdésből.
A kérdés arról szól, hogy nekem mindenki mesél jót is,de főleg rosszat, hallgassam meg,mindenki siránkozik.
Engem nem hagynak szóhoz jutni, akár jót, akár rosszat mesélnék.
válasza: válasza:Jellemzően nem szoktam panaszkodni, mert sok értelemét nem látom. De van néhány félelmem. És épp egyikről meséltem valamelyik nap egy rokonomnak. Mégpedig azt, hogy nagyon repedezik a házam, mivel öreg és nincs alapja, és az egyik fal már centikre van elcsúszva... Erre mi a rokonom reakciója? Hát... még szinte végig se mondtam a mondatot, azt mondta: "hát nálam is potyog a vakolat egy helyen az egyik szobában".
Vazz, hol probléma egy stabil, erős alapú háznál némi vakolatpotyogás, egyáltalán eljutott az agyának, hogy mi az, amikor annyira repedezik egy ház, hogy bizonyos helyen rések kezdenek lenni?!
Én nem azt várom, hogy varázsoljon, hogy ne repedezzen a házunk. De ha már odajött hozzám beszélgetni, akkor ha nem is akar együttérezni, legalább hallgassa már meg... És szinte bármiről szó van, ha én kezdeményezek valami témát, semmi, nem is jut el az agyáig, helyette hasonló témában keres olyat, ami őt érinti és arról kezd el beszélni....
Áhh, nem is érdemes senkinek semmit mondani. Se jót se rosszat. A jó eleve elszáll a fülük mellett, a rosszat hessegetik
Aztá
#7
Ha nekem nem is jutott eszembe konkrét példa, de Te írtál helyettem.
Nos, totál ilyenek a barátaim és az a családtagom. Totál ugyanez.
Azzal megfejelve, hogy utána 1,5 órán át a szobájában potyogó vakolat a téma.
Egyébként kitartást... Borzalmas lehet és fogalmam sincs, hogyan lehet megoldani (a házat).
válasza:A magányt kifejezetten szeretem, a társadalom elvárásai miatt régen szorongtam de aztán megvilágosodtam és onnantól kezdve leszarom. Élem a magam életét és nem méricskélem az enyémet másokéhoz. Mindig lesz olyan aki jobb nálam, aki előrébb tart, akinek jó családi háttere van, aki alá védőhálót tartanak ha elbukik. Ettől az én életem se jobb, se rosszabb nem lesz.
Kérdező, ne barátkozz olyan emberekkel, akik lehúznak. Ezek energiavámpírok, nekem is sok rokonom ilyen. Nem kötelességed őket végighallgatni, abban a másfél órában amíg saját magukról dumálnak, csinálj inkább valami értelmeset ami neked hasznos.
válasza:Nagyon kevés barátom van. Éppen ezért. Nincs szükségem olyanokra, akik lelki szemetesládának használnak, de ha nekem lenne szükségem egy vállra, amin kisírhatom magam, akkor eltűnnek, vagy csak legyintenek egyet.
Nagyjából úgy sejtem az ilyen emberek azon felül, hogy rendkívül önzőek, mindig azt látták rajtam, hogy erős vagyok és sosem tudtak/akartak a felszín alá nézni, ezért nem is igen sikerült elmélyíteni a kapcsolatunkat. Energiavámpír kapcsolat az ilyen. Engem leszív, a másikat feltölti. Hol van itt az egyensúly?
Sajnos az egyedüli véleményem az, hogy ezeket a romboló kapcsolatokat meg kell szüntetni. Inkább maradjon az embernek csak egy barátja, de akkor az néha napján magától kérdezze meg élek-e még.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!