Baj, ha férfiként úgy gondolom, hogy egy nő sírás közben a legvonzóbb?

Akkor engem nagyon sokszor vonzónak látnál. Rengeteget sírok sajnos.

Amúgy szerintem nem baj. Sokkal jobb, mint ha valaki elkezd ordítozni egy síró nővel, attól az csak mégjobban sír.

Számomra kicsit perverz és ijesztő ez a hozzáállás. Ha sír valaki, akkor nyilván valami baja van. A sírás és a szexiség nálam igen távol áll egymástól.

Azt se tartom normálisnak, ha egy férfi törékeny és sebezhető nőt keres. Én azt szeretném, ha a párom erős, sebezhetetlen és boldog lenne, és akkor én is boldog és erős tudok lenni mellette.

6: Jaj, ne már! Te is tudod, hogy nem ezt mondtam. (A nagyhangúnak és a magabiztosnak egyébként semmi köze egymáshoz. )

Én arról beszéltem, amikor egy férfi direkt sebezhető nőt keres, és kifejezetten szexinek tartja ezt a tulajdonságot. Emberek vagyunk mindannyian, tehát több-kevesebb mértékben sebezhetőek is, ez természetes. De ezt szexinek látni, a másik ember gyengeségét, törékenységét??? Ha szeretek valakit, akkor azt szeretem, ha jól van, ha lelkileg erős, kiegyensúlyozott.

(Általában azok a férfiak tartják szexinek a sebezhetőséget, akik hatalmi viszonynak fogják fel a párkapcsolatot. Mindenáron ők akarnak lenni az erősebb fél, és tetszik nekik, ha a másik kiszolgáltatott, ebből nyerik az önbizalmukat."Te minél gyengébb vagy, én annál erősebbnek, nélkülözhetetlenebbnek tűnök. Szükséged van rám!")

Nem mondtam, hogy perverz vagy (illetve fogalmam sincs, mi vagy, nem ismerlek). Azt mondtam, hogy az általad (és az egyik kommentelő által) leírtakban van valami perverz. is van valami perverz.

Te is érzed, hogy itt valami nem stimmel, a sírás és a szexiség nem passzol össze. Ha nem éreznéd, nem kérdezted volna, hogy baj-e. És ez szerintem tök jó egyébként, hogy egyáltalán ez felmerült benned.

A fő kérdés, hogy honnan jön ez? nem egyéni beakadás, inkább szocializáció. Mindannyian ugyanabban a közegben növünk fel, hat ránk a média, a könyvek, a történelmi hagyományok már egész kis kortól kezdve. Csúnyán összekeverjük az agressziót a fájdalmat és a szexet. kezdődik ott, hogy pl. az oviban a kisfiú meghúzza a kislány haját, kislány sír, óvónéni szerint semmi gond, biztos csak tetszik a kisfiúnak. És folytatódik a síró királylányt megmentő királyfival, a romantikus filmek veszekedős-békülős szexjeleneteivel és a durva pornóval.

Röviden: nem hinném, hogy tök magadtól tartod a sírást szexinek, ez nagyon mély, belénk ivódott minta. Ezért nagyon hasznos, ha tudatos az ember, gondolkodik, és nem hagyja magát manipulálni. (Vagy legalábbis nem annyira.)