Miért vagyok ilyen? Miért gondolom magam többnek másoknál?
Folyamatosan jobbnak, okosabbnak, többnek érzem magam másoknál magamat. Ez egyszerűen valamiért belülről jön, és összetűzésbe kerül az agyammal. Ha racionálisan gondolkodok akkor tudom "hol a helyem", hol vagyok bizonyos emberekhez képest. De valamiért belülről folyamatosan olyan késztetést érzek, pontosabban olyan gondolatok jönnek hogy jobb vagyok másoknál, intelligensebb stb.. és tudom hogy ez hülyeség és nem így van. Egyszerűen már szégyellem magam, sajátmagam elött hogy ilyen vagyok belülről. Egyszerűen felidegesítem magamat hogy mást mond a "belső énem" meg a normális racionális gondolkodásom.
Sokszor megesik az is hogy van egy adott téma amiben nem vagyok jártas, de érdekel. Akkor még tisztában vagyok vele hogy abban az adott témában én nem tudok semmit, egy senki vagyok. És ahogy járom körbe a témát, ahogy napról napra tanulok valami újat, egyszerűen nagyon azt érzem magamról hogy mindenkinél jobban tudom. Persze az agyam, tudja hogy ez nem így van. Gyakorlatilag az adott témában, szakmában profi szakembereket kérdőjelezek meg, közben tudja az agyam hogy én vagyok a butuska szépjelzővel, de mégis folyamatosan ilyen késztetés van bennem.
Van valakinek hasonló problémája? Engem már nagyon zavar, szeretnék változtatni ezen. Egyrészt az alázatosság rovására megy a dolog, mert mindenben már úgy érzem magam hogy elég jó vagyok. Lehet egy nagy pofon, pofára esés már kijárna ilyen szempontból nekem. Ezt a kérdést most az eszem írta, legbelül mást érzek.
többnek érzem másoknál magamat.*
ja még azt akartam írni, hogy nagyon frusztráló ahogy a nagyképű, öntelt, felvágó, magáról túlsokat képzelő énemet próbálom vissza folytani racionálisan. Egyszerűen borzasztó érzés és konkrétan néha kielégülés újra a öntelt arcommal szemlélni a világot, viselkedni.
válasza:Szerintem nem többnek érzed magad, hiszen az eszeddel tudod, hogy ez nincsen így. Az egód túlméretes, amikor osztod az észt, vagy agyalsz. Ezt “first person” illúziónak hívom, ami azt jelenti, hogy Te vagy az egyetlen ember, aki néz kifelé a fejéből, a többiek sokan vannak. Ez valamiféle kiválasztottság-tudattal párosul, és tévesen mondatja veled, hogy a világ olyan, amilyennek Te látod. Mert csak ezt az egyet ismered, a sajátodat. A kulcs a problémádhoz mások megismerése, mások világában való elmerülés.
Gondolj arra, hogy amit látsz, az a Te nézőpontod, a másiknak sokban hasonló, és sokban más nézőpontja lesz. Gondolj arra, hogy a másiké ugyanúgy fontos akkor is, ha logikailag miszlikbe szeded az egyszerűbb embert, ne tedd. Inkább védelmezd, segítsd fejlődni.
Ha megvan, képes leszel az egódat egy képzeletbeli potméteren akkorára beállítani, amekkorának helyesnek tartod adott helyzetben, és lenyugszol.
válasza:Sokszor találtam magamnál intelligensebb, többet tudó embereket, csak akkor jött elő az a jelenség, amit a "szakmás résznél" mondtam, (egy kicsit más példával).
Ugye azt mondtam, hogy amíg eleinte egyáltalán nem ismerek, nem foglalkoztam egy témával, addig tudom hol a helyem, aztán elkezdek vele foglalkozni napról napra és hirtelen azt hiszem enyém a világ. És amint olyan emberektől tanulok akik okosabbak nálam, sokra vitték, intelligensek, hirtelen én is felértékelem magam oda, mert hogy beszéltem vele vagy ilyesmi, vagy mert tőle "tanultam" és akkor én is olyan jó vagyok mint ő, mert hogy átvettem a tudását.
Egyébként köszi a válaszod:)
válasza: válasza: válasza:Olvasd a bibliát,abbòl tudni fogod,hogyan kell alázatosnak lenni.
Kezd a Pèldabeszèdekkel,majd
Ùjszövetsèg
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!