Ilyen körülmények között hogyan ne veszítse el "önmagát" az ember?
Feltételes kérdés, szóval nem sok valóságalapja van, csak éppen gondolkodtam az élet dolgain és beugrott ez.
Ha valakit egész életében (vagy nagyon hosszú időn keresztül) folyamatos elutasítások érik, akkor hogyan képesek megőrizni önmagukat anélkül, hogy beleroppannának? Mi lehet az a "kapaszkodó", ami ilyen helyzetekben is megtartja az embert?
Nekem kapásból ez a mai "gondolkodj pozitívan" mentalitás ugrik be, de erről nem vagyok pozitív véleménnyel, szerintem igen is vannak emberek, akiknek nagyon sokszor az élet semmi okot nem ad arra, hogy pozitívan tudjanak egy-egy élethelyzethez viszonyulni.
Lelkierő és pozitív mentalitás. Engem pl. az hajtott a gázos időszakokban, hogy tudtam, hogy van akinek rosszabb a helyzete az enyémnél, és tudtam, hogy vagyok olyan erős, hogy leküzdjem a nehézségeket. Aztán ha le tudom győzni a saját problémáimat, másoknak is tudok segíteni az övék legyőzésében. Vagy legalább egy kis iránymutatást adni.
Ha van valaki aki mellette van a rossz időszakban, akár egy barát akár egy családtag, akire támaszkodhat és meghallgatja, az is nagyon sokat tud segíteni. De leginkább az ember lelkierején múlik. És azon, hogy mennyire képes hinni és reménykedni abban, hogy egyszer jobb lesz
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!